TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2013. július 4., csütörtök

Bűn? Bocsánat!

Nem azért bánunk rosszul egymással, mert rosszak akarunk lenni. Hanem mert félünk, bizonytalanságban érezzük magunkat és ezért úgy érezzük, meg kell magunkat védeni. Nincs olyan, hogy önzés. Csak űr.
Akinek sok bűnt bocsátottak meg, az tud igazán szeretni.
Lukács evangéliuma 7:47
A „bűn” céltévesztést jelent: nem részesedni mindabból a jóból, amit Isten nekünk szánt, sem nem látni az ő szépségét és ragyogását. Isten ragyogása az ő jelleme, hűsége, törődése és megbízhatósága.

A „megbocsátás” élet belelehelését jelenti egy élettelen testbe (mint az első embernél is).
Akinek tehát Isten sok szükségletét teljesíti, tölti ki és lehel életet céltalan területeibe, az tud igazán szeretni.

A bűnbocsánat tehát a semmi kitöltését jelenti életünkben azáltal, hogy ingyen átvesszük mindazt a jót és tökéletes ajándékot Istentől, amiből eddig kimaradtunk.

Ez a bűnbocsánat Jézusban érhető el számunkra: ő az élet kenyere, minden szükségünk betöltésének forrása. Ő mutatta be Istent közeli szerető édesapaként.

Minél több területet veszünk át Istentől Jézus halála és feltámadása által, annál inkább tudunk majd szeretni.

„Apu, kérlek taníts meg minket egyre több mindent elfogadni tőled hittel, és segíts meglátnunk szükségeinket, hogy azokat betölthesd, hogy szeretetedet látva mi is tudjunk szeretni. Nélküled nem tudunk szeretni. Szükségünk van rád, de nem csak nekünk, hanem környezetünknek is. Segíts megismernünk, elhinnünk és átvennünk mindazt az áldást, amit már elérhetővé tettél az Úr Jézus halálában és feltámadásában a számunkra, hogy aztán mások is részesedhessenek a kegyelem és a bűnbocsánat túláradásában! Jézus nevében kértünk, ámen.”

Hadd lehelje Apu Saját életét beléd a bűnbocsánat által, és nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése