Két eltérő szerződés

Ez egy rövid bejegyzés lesz, melyben egy nagyon egyszerű hasonlattal fogok élni, mi a különbség Jézus tanítványi követése és a bevett keresztény gyakorlat között. A mai keresztény gondolkozásrendszer ugyanis zömében még mindig az ószövetségi gondolkozást követni, hiába is véli az ember, hogy ő szereti Jézust és Őt követi.

A példa így szól: Ha például van egy telefonod, és a Vodafone-nal szerződést kötsz, akkor rád a Telekom tarifái nem vonatkoznak (most tekintsünk el attól, hogy több telefonod vagy SIM-kártyád is lehet). A Vodafone ügyfélszolgálatát hívod, és az ő számlájukra fizeted a havidíjat. Az ő rendszerüket használod, és nincs közöd a Telekomhoz, nem is nagyon foglalkozol az ő feltételeikkel.

Ehhez hasonlít az, hogy az ószövetség alatti bibliai szereplők egy másik szerződésben vettek részt, rájuk más feltételek vonatkoztak, mint Jézus egy követőjére. Más szerződésük volt Istennel. Ma viszont, hogy eljött Jézus, Ő azt mondta, hogy nem lehet a régi tömlőbe új bort tölteni, tehát nem élhetsz egyszerre az ószövetség szerződése alatt és Jézus követőjeként, tanítványaként.

Ha viccesen akarok fogalmazni: Brit tudósok kimutatták, hogy az ószövetségben Jézusnak egyetlen tanítványát sem találjuk. Bár ott is voltak istenfélő emberek, de más szerződés vonatkozott rájuk. Jézus amikor eljött, azt parancsolta, hogy az emberek térjenek meg. A régi szövetségből bűnbánat és bemerítés által kellett átiratkozni az új szerződésbe, hogy elkezdhessék az emberek a Jézust követő, az Ő életét utánozó tanítványi életet. Azt kell megérteni, hogy az ószövetség max. tanulságként lett megírva számunkra (1Kor 10:1–11), hogy okuljunk belőle, megismerjük Isten jellemzőit és a bűnös természetben leélt istenkereső élet nehézségeit, de a Krisztust követő bemerítkezettek számára már nem vonatkozik (Gal 3:24–27). Vannak benne szép zsoltárok és próféciák, amiket Krisztusban „igen és ámen igéretként” magunkénak tudhatunk (2Kor 1:20), de nem úgy kell élnünk, mint egy ószövetségi hívőnek. A mérvadó az, hogy fentről születtél-e és hogy Jézus utasításait követed-e vagy sem.

Ha a Telekomnál vagy, hiába fizetsz számlát a Vodafone-nak, meg fognak büntetni. Ha Jézust követed, hiába dicsőítesz ószövetségi módra és ülsz be egy istentiszteletre ószövetségi módra, stb., ha nem teszed, amit Jézus parancsolt a tanítványainak, meg fog büntetni (Máté 25:30). Fontos megértened, hogy Jézus sosem parancsolta tanítványainak, hogy énekeljenek Neki és dicsőítsék Őt egy gyülekezeti alkalmon, konferenciákon vagy koncerteken. Erre természetesen bőven lesz lehetőség a mennyben! De ezt Ő sose kérte, hogy tegyük. Hanem azt, hogy legyünk a tanítványai, és tegyük, amit a 12-nek parancsolt.

Egy kihívást szeretnék intézni a kedves Olvasóhoz:

1. Olvassuk el a Jézus életéről szóló könyveket a Bibliában, és gyűjtsük ki azokat a parancsokat, amiket kifejezetten a követőihez vagy az Őt követni akarókhoz intézett. 
2. Majd olvassuk el az Apostolok Cselekedeteit, és figyeljük meg a hasonlóságot a korai követők és Jézus élete, tanítása között. 
3. Végül vessük össze az eltéréseket a ma „kereszténységnek” nevezett gondolkozás-rendszerrel és lépjük meg az alapvető elhatárolódást mindattól, aminek nincs köze Jézus követéséhez.

Ezen példával azt akartam szemléltetni, hogy a mai keresztény gyakorlat zöme inkább ószövetségi mintát követ (zenélget, Isten házába jár, Isten különleges embereire hallgat, tizedet fizet, stb...), míg Jézus tanítványainak adott parancsainak zömét figyelembe sem veszi. Tehát bármilyen sokkoló is, de a mai kereszténység nem nevezhető Jézus követésének, mert nem Őt követik az emberek, hanem zömében egy módosított ószövetségi vallás-keveréket. A kihívás adott: mit parancsolt Jézus, és mi az, amiben teljességel irányt kell váltanunk.

Jézus valóságos követésével hiteles és erőteljes lesz az életed.