Sz(eret­nek)

Minap írtam nor­má­lis hang­vé­tel­lel a régi misszi­ós ve­ze­tőm­nek, hogy a bib­lia­for­dí­tás során sok­kol­va arra jöt­tem rá, hogy ezért és azért hely­te­len az az evan­gé­li­zá­lás, amit ők csi­nál­nak a cél­cso­port­juk felé. Jót kí­ván­va neki meg­kér­tem, re­a­gál­jon rá, és mond­ja el, mit gon­dol erről. Ő vá­lasz­ként csu­pán két ige­vers re­fe­ren­ci­át kö­zölt, az egyik a sze­re­tet­ről szólt, a másik a Szent Szel­lem gyü­möl­csé­ről. Az ér­ve­lé­sem­re saj­nos egy­ál­ta­lán nem re­a­gált.

A mai vi­lág­ban a ke­resz­té­nyek (nem: Jézus kö­ve­tői) a „sze­re­tet” szót gyak­ran hasz­nál­ják az „eret­nek­ség” pa­lás­to­lá­sá­ra. A gö­rög­ben az eret­nek­ség azt je­len­ti, hogy Isten tel­jes ta­ná­csá­ból vá­lo­gat­va ki­csi­pe­ge­tik a ma­guk­nak meg­fe­le­lő dol­go­kat, s ezzel Péter 2. le­ve­le sze­rint gyors és tel­jes pusz­tu­lást hoz­nak ma­guk­ra és kö­ve­tő­ik­re.

Tehát, a ke­resz­té­nyek a nagy „egy­ség” ér­de­ké­ben in­kább vá­laszt­ják a „sze­re­te­tet”, mint az igaz­ság sze­re­te­tét. Ám az a baj ezzel a „sze­re­tet­tel”, hogy nem egye­zik az 1Ko­rin­tus 13-ban leírt Agapé is­te­ni sze­re­tet­tel. Az ugyan­is „nem örül az igaz­ság­ta­lan­ság fe­lett, vi­szont együtt örül a va­ló­igaz­ság­gal.” Az a sze­re­tet, amely el­né­zi a bűnt és nem örül együtt a va­ló­sá­gos ob­jek­tív igaz­ság­gal, nem lehet a bib­li­ai sze­re­tet. Ez a „sze­re­tet” vissza­ve­zet­he­tő a 2. szá­za­di An­tió­ki­ai Ignác püs­pök-kul­tu­szá­hoz, aki a le­ve­le­i­ben ki­fej­ti, ő mennyi­re egy­ség­pár­ti, és mennyi­re el­len­zi a sza­ka­dás­kel­tést. Ő hasz­nál­ta elő­ször a „ka­to­li­kus egy­ház” ki­fe­je­zést is. Az ő sze­re­te­te nem Isten és az igaz­ság felé irá­nyul, hanem a hamis min­den­áron meg­őri­zen­dő hi­e­rar­chi­kus egy­ség felé. Tehát nem Jézus felé, hanem a ba­bi­lo­ni val­lá­sos rend­sze felé, mely ha­zug­sá­gok­ra épül. S pon­to­san ezt lát­juk a mai ke­resz­tény­ség­ben, szem­ben Jézus kö­ve­té­sé­nek komp­ro­misszum­men­tes va­ló­igaz­ság-sze­re­te­té­vel. Mivel nem volt ben­nük az igaz­ság sze­re­te­te, ezért Isten rájuk eresz­tet­te a té­vely­gés ha­tó­ere­jét (2T­hessza­lo­ni­ka 2:10b-12)

A ba­bi­lo­ni Istár-kapu egy rep­li­ká­ja. Nem ha­son­lí­ta­nak rá a ka­ted­rá­li­sok?

A Bib­lia egy­ér­tel­mű­en el­íté­li az eret­nek­sé­get, vagy­is a tan­té­te­lek közti fe­le­ke­ze­ti­es vá­lo­ga­tást. Egy­ség ezek­re a kü­lön­fé­le ha­zug­sá­gok­ra nem épít­he­tő, ki­zá­ró­lag arra, ha az em­be­rek meg­hal­nak a bűn, ön­ma­guk és saját/teo­ló­gu­sa­ik el­kép­ze­lé­se­ik szá­má­ra, és Isten Igé­jét be­fo­gad­ják és annak ren­de­lik alá ma­gu­kat.

Ha sze­ret­nek min­ket ugyan, de akik sze­ret­nek, azok eret­ne­kek, akkor ha ezt a sze­re­te­tet sze­ret­jük, nem Is­tent sze­ret­jük, hanem ön­ma­gun­kat, és azt, hogy el­fo­gad­nak min­ket. Az ilyen egy­ség nem az Is­ten­től való egy­ség, hanem Sá­tán­tól, az an­tikrsz­tus­tól, vagy­is a Krisz­tus-pót­lék­tól, aki a va­ló­igaz­ság nél­kül kínál sze­re­te­tet. De Isten vi­lá­gos­ság és nincs benne semmi sö­tét­ség. A vi­lág­szer­te min­de­nütt zajló ke­resz­tény össze­bo­ru­lás, ahol nem az új­já­szü­le­tés és Krisz­tus élete ben­nünk a fon­tos, hanem az egy­ség és a kü­lön­fé­le pénz­nye­lő kon­fe­ren­ci­ák, könyv­vek, stb-k, nem más, mint Sátán és em­be­rei be­öl­töz­ve a vi­lá­gos­ság an­gya­lá­nak.

Leg­kö­ze­lebb, ami­kor va­la­ki a sze­re­te­tet az igaz­ság ellen pró­bál­ja ki­ját­sza­ni, jus­son eszed­be, hogy ők nem sze­ret­nek, hanem eret­nek gon­dol­ko­zá­sú­ak.

Az igaz­ság sze­re­te­té­vel nyu­godt lesz az éle­ted.