Gyakran hallani olyasfélét, hogy: „Ha szeretnél kincseket a mennybe, legyél tanítvány, de ahhoz, hogy örök életed legyen, elég, ha hiszel.” Ám itt egy alapvető félreértés lehet, és ezért meg kell értenünk az Új Teremtés lényegét.
Mivel a korai követői Jézusnak nem „keresztények” voltak, hanem egytől-egyig bűneik bocsánatára bemerített tanítványok (összhangban a Máté 28-cal és a Márk 16-tal), az üdvösség szétválasztása Jézus követésétől elég bizarr.
Annak feloldása viszont, hogy ez mégsem valamiféle cselekedet-alapú kiérdemlős üdvösség, az Új Teremtésben található meg kizárólag: hogy a hit arról szól, te magadat elítéve már bemerítkeztél bűneid bocsánatára, meghalsz és feltámadsz egy új életre (Róma 6:3-7) és magadra öltöd Krisztust (Kol 2:12). Itt történik meg a Gal 2:20-as keresztrefeszítésünk Krisztussal, és hogy a Szent Szellem ezentúl Jézus életét valósítja meg benned.
Az evangélium lényege a HELYCSERE a kereszten, és ebben minden benne van: Jézus élete és igaz volta az én gonoszságommal és halálommal. S bár meghaltam, élek, de mégsem én. És a tanítványság sem más, mint az, hogy „Isten kegyelme által vagyok, aki vagyok, és többet cselekedtem... de nem én, hanem Isten velem való kegyelme. Mi így prédikálunk, s ti így lettetek hívővé” (1Kor 15:10-11). A tanítványság része és nem toldaléka az evangéliumnak.
Jézus azt mondta: aki hisz, az ugyanazokat teszi mint Ő, sőt, Nála nagyobbakat is tesz; továbbá, hogy aki hisz és bemerítkezik: üdvözül, és pl. a démonűzés lesz az egyik követő jele, stb. (persze ez ennél jóval több).
A Teremtés könyvéből tanulhatjuk meg, hogy Isten minden magot a fajtájának megfelelő növényt hozóvá teremtett, s ha a mag az Ige, az Ige Jézus, a talaj a szíved, akkor, ha az a „jó talaj”, akkor ugyanazt fogja hozni, mint amit elvetettek bele: Jézust. Az Ő életét! Csak egy génmódosított mag fog mást létrehozni, mint amilyen az Eredeti volt.
Az üdvösség tehát nem csak az, hogy „majd egyszer” a mennybe jutunk, hanem hogy megkapjuk a kezdet és vég nélküli Életet (a Jn 3:16-ban a görögben nem szimplán csak „örök”, hanem „kezdet és vég nélküli” élet áll). Jézus életét magát, megelevenítve és vele összeforrasztva (Ef 2:5–6). Ez az Új Teremtés Krisztusban, amikor a Menny kerül beléd.
Az evangéliumi kereszténység javarészt sajnos még mindig nem nőtt fel a pásztorok kiskorúságban tartása miatt a Krisztusban való érett korra, a Krisztus teljességét elért nagykorúságra (Ef 4:13–15).
Mert az evangélium lényege, hogy egy elveszett bűnösből valaki ugyanolyan lesz az Új Teremtésben, mint Jézus, s ugyanarra a képre változunk el mindnyájan dicsőségről dicsőségre. Nem a magunk erejéből, hanem a meghalásból és a kegyelem Szelleme megelevenítéséből.
Ennek „gyakorlása” földi utunk során a kegyelem általi tanítványság („utánzóság”), a „Kövess engem!” beteljesülése. Tehát az üdvösség „csomagja” az Új Teremtésben tartalmazza a tanítványságot: a Mester, Jézus Életét!
Az Új Teremtésben Jézus élete fordítódik benned.
A Jézus Krisztusban való hit MINDENRE ELÉG!!! Sokkal nagyobb erő és hatalom van ebben a hitben, mint azt sokan gondolják. Ez a hit elég volt a latornak. Hasonlóképpen, mikor a börtönőr megkérdezte: "Mit cselekedjek, hogy örök életem legyen?" Pálék válasza egyszerűen ez volt: "Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és ÜDVÖZÜLSZ mind te, mind a te házadnépe!" Ebben a hitben új élet van, szabadulás és gyógyulás! És oly sok embernek oly nehéz eljutnia a Jézus Krisztusban való hitre... (helyette jönnek a saját elképzelések, hamis vallások, de akár a cselekedetekben való hit). S mintahogy Ádámnak Isten bőrruhát készített, mely eltakarta mezítelenségét, a mi szégyenünket és bűnünket semmi más nem takarhatja el, mint Jézus Krisztus vére! Jézus oltalma alá kell bemennünk, de ha ott vagyunk, biztonságban vagyunk!
VálaszTörlésTöbb probléma is van az érveléseddel.
VálaszTörlésA.) LATOR. A lator melyik szövetségben halt meg? Az óban, vagy az új életbelépte után? Az újszövetségi bemerítés nem történhetett meg több okból is. 1) fizikai lehetetlenség: ha látok egy keresztre feszített latrot, én sem a bemerítéssel fogok neki jönni. 2) Jézus aktuális kijelentése volt számára a "még ma velem leszel a paradicsomban". 3) Jézus még nem támadt fel, tehát nem is volt lehetséges belemerülni Jézus halálába ÉS feltámadásába! 4) A feltámadt Jézus a tanítványoknak meghagyta, kicsoda üdvözül: "aki hisz ÉS bemerítkezik". Ez ugyanaz a Jézus, mint aki a Latorral beszélt, kivéve, hogy már egy másik szövetség érvényes!!! A Lator egy ugyanolyan "messiásváró zsidó az ószövetség során", mint mondjuk Dávid vagy bármely más ósz. szent volt.
B) A FILIPPI BÖRTÖNŐR. Sajnos itt mindenki megáll, ahol te is megálltál, és nem idézed a sztorit tovább. 16:31 „Higgy és üdvözülsz”, egy rövid válasz. 16:32 Igehirdetés a házánál, tehát a „higgy és üdvözülsz” kifejtése". 16:33 Bemerítkezés „az éjszakának még abban az órájában” (minek, ha elég szárazon hinni, ahogy te is hirdeted???) 16:34 Öröm, hogy „egész háza népével hisz” (tehát csecsemők kizárva, mert azok nem tudnak hinni).
Szóval, a szövegkörnyezetet mindkét esetben ignoráltad. Nem csak kiragadni kell náhány igét, hanem egyszerre látni, kivel mikor hol mi történik.
Az ApCselben egy száraz megtérést sem látunk, még az Etióp Kincstárnok is bemerítkezett... hogyan jutott el Fülöp az Ézsaiás 53-tól a bemerítésig, ha nem volt olyan fontos dolog? Miért parancsolta (és nem javasolta, nem opció volt) Péter Kornéliuszéknak, noha rájuk szállt a Szent Szellem, hogy merítkezzenek be?
Bemerítés nélkül nincs:
– bűnök lemosása (ApCs 22:16)
– bűnök bocsánata (ApCs 2:38)
– a hús bűnös test(ület)ének körülmetélése és levetése (Kol 2:11-12)
– keresztrefeszítés, meghalás a bűnnek és egy új életre feltámadás Krisztussal (Róma 6)
– újjászülő és megújító fürdő (Titusz 3:5)
– üdvösség (1Péter 3:21, Márk 16:16)
Örülnék, mint János a „hitbéli fiainak”, ha az igazságban járnál és nem emberi hagyományokat követnél (pl. a Luther féle „száraz hit”, a katolicizmus túlreakciója), hanem Isten Igéjében leírottakat.
Kiegészítés: Jézus vérére hivatkozol, és helyesen teszed. Ám szeretném eszedbe juttatni, hogy Jézusról HÁRMAN tesznek bizonyságot a földön: a Szellem, a Víz és a Vér, és ez a három egy. (1János 5:7-8).
VálaszTörlésAzt kell megértened, hogy a János 3:5-öt, az újjonnan születést Vízből és Szellemből nem húzhatod át a János 3:16-tal, a kettő ugyanazon diskurzus része, az Újjonnanszületés módja! Mind a három tanú szerepel: a Szellem, a Víz és a Vér, és ez a három egy.
Hogy lásd az analógiát: a VÍZ az a közeg, ahol csatlakozol a meghintés VÉRÉHEZ, lemosva bűneidet a SZELLEM újjászülő fürdőjében. Így működik a három tanú együtt a bemerítéskor.
VálaszTörlésNem értem pontosan, miről beszélsz, hiszen ahogy mondtam, a Jézus Krisztusban való hitben ott van minden! Ott van ebben az engedelmesség is, a bemerítkezés is, a Szent Szellemmel való betöltekezés is! A lator is minden bizonnyal engedelmességben járt volna, ha lett volna lehetősége rá, hiszen élő hitre jutott! Ez az élő hit gyermeki rajongást jelent, egyenes következménye az, hogy bemerítkezünk, vesszük az erőt fentről, és megyünk, hirdetjük Őt, tanitvánnyá téve az embereket. És az, hogy közben ki mit gondol rólunk, nem foglalkoztat különösképpen, mert megismertük Őt, és az Ő gondolatai foglalkoztatnak bennünket éjjel és nappal!
VálaszTörlés