Mi az Isten igazsága?

Valaki megkérdezte, mit jelent az „Isten igazsága”, és hogy „én lettem Isten igazsága Jézusban”? Nos, ahhoz, hogy igazán megértsük a Jézus Krisztusról szóló jó hírt, először is tisztában kell lennünk a rólunk (rólam és rólad) szóló rossz hírrel...

A rossz hír

A velünk kapcsolatos rossz hír az, hogy eredetileg mindnyájan bűnösök vagyunk, akik Isten nélkül élünk (ezen esetleges vallásos hovatartozásunk mit sem változtat). Vétkezni azt jelenti, hogy nem ismerjük el Istent és ehelyett értékünket és elfogadhatóságunkat pl. a következőkre alapozzuk: saját cselekedeteinkre, kinézetünkre (pl: márkás ruhák), vagyununkra, egészségünkre, erkölcsös életünkre, eredményességünkre, tudásunkra, okosságunkra, stb... (valami olyasmire, amit nekünk kell letennünk az asztalra, elérnünk, stb.). A bűn azt jelenti, hogy elvétjük a lényeget, az élet értelmét. A bűn, tehát az önmagunk érdemeire való fókuszálás eltakarja előlünk Isten feltétel nélküli szeretetét és megakadályoz minket abban, hogy megismerjük Őt. Mindig ki akarunk érdemelni valamit. Például, ha valami rosszat tettünk, olyan érzésünk támad, hogy vagy eltüntessük, vagy gyorsan kijavítsuk hibánkat ahhoz, hogy visszanyerjük becsületünket. Önmagunk teljesítményétől tesszük függővé önbecslésünket.

A bűn továbbá kifizeti nekünk a bérét: a bűn zsoldja a halál, az örök elválasztottság Istentől. Egy nap meghalunk és látni fogjuk Istent az ítélet napján. Istentől független életünk méltó jutalmaként, mivel nem akartunk földi életünkben Istennel együtt élni, meg fogja nekünk adni, hogy ugyanúgy, Nélküle éljünk a tűz tavában. Ez az egyetlen dolog, amit megérdemlünk.

Eddig tartott a rossz hír a saját érdemeinkre, körülményeinkre, stb. alapozott önbecsülésről.

A jó hír

Nos, a Jézus Krisztusról szóló örömhír ezek után az, hogy Isten szerint a mi értékünk nem attól függ, mi mennyi mindent teszünk, mások mit mondanak rólunk, stb... hanem attól függ, hogy Ő mennyit volt hajlandó fizetni értünk, istentelenekért. (Mellesleg ez a piacon is így működik: egy áru annyit ér, amennyit hajlandó vagy fizetni érte). Isten körülnézett a mennyben, és látta az aranyport az utcákon: „Ez kevés. Ő ennél többet ér Nekem!” Látta az angyalokat: „Nem, ők sem érnek fel az emberekkel. A legdrágábbat akarom fizetni értük, amit fizethetek.” Végül látta Fiát, a tökéletes Jézust, a Számára legdrágábbat. „Őt adom oda értük.” Ennyire szerette Isten a Tőle független világ börtönébe zárt embereket, hogy egyszülött Fiát fizette értük váltságdíjként.

Isten szerint tehát a mi igaz mivoltunk (hogy Isten előtt igazak és elfogadhatóak vagyunk) abszolút nem tőlünk, a mi teljesítményünktől függ, hanem attól, hogy mit volt képes fizetni értünk! Jézus Krisztus lejött a földre, egy tökéletes és bűntelen életet élt, mindig jót tett és az Atya-Istennek folyton engedelmeskedett. Végül felment önként a keresztre, hogy a mi bűneink árát kifizesse: a mi helyünkben halt meg!

Jézus tehát kiérdemelte a mi igaz és elfogadható mivoltunkat Isten előtt, számunkra ingyen és bérmentve. Tehát ha meggyőződéssel elhiszed, hogy Jézus érted halt meg (tehát saját érdemeid helyett végre Jézus érdemében bízol), akkor Isten nem fog benned többé bűnt látni (a múlt, a jelen és a jövő bűnét), úgy tekint rád, mintha örökké ártatlan lennél, és olyan jó dolgokat kaphatsz tőle, amiket nem érdemeltél meg.

Röviden tehát, ha önmagunkban bízunk, bűnben vagyunk, Istentől elválasztva. De ha Jézus kereszten befejezett munkájában bízunk, akkor ki lettünk békítve Istennel. Kereszténynek lenni eredetileg egyszerűen annyit tesz: Jézus munkájára tekintve elfogadod és átveszed Istentől ártatlanságodad és igaz mivoltodat.

Mit jelent, hogy „én vagyok Isten igazsága Jézusban”?

Ezek után már el lehet magyarázni, mint jelent, hogy te és én vagyunk „Isten igazsága” Krisztusban. Isten igaz és igazságos. Ezt sokféleképp bebizonyíthatja. Egyik ilyen alkalom lesz a végső ítéletnap, ahol törvény szerint kiderül, hogy Ő mindenkivel igazságosan bánik, és hogy Ő milyen hűséges és törődő volt még az Őellene lázadók iránt is. Ám szeretetében sokkal inkább ki tudja fejezni az ő igazságosságát, hogy megfog téged, egy bűnös és lázadó embert, és a Jézus érdemébe vetett hited alapján igazzá nyilvánít, mintha sose követtél volna el ellene semmit! S mivel a megigazító mindig igazabb, mint a megigazított bűnös, ezzel eléri célját: mindenkit csodálattal tölt el, hogy a bűnt úgy büntette meg, hogy magát a bűnöst fel tudta menteni. Ha hiszel Jézus érdemében, felejtsd el, hogy „én nyomorult féreg és bűnös vagyok”, és kezdd el elhinni, hogy „én Isten igazsága vagyok Jézusban!” Észre fogod venni, hogy hozzáállásod és tetteid követni fogják az új Isten- és énképedet. Igaz emberhez méltóként fogod látni magad és aszerint is fogsz élni és viszonyulni Istenhez és másokhoz.

Talán már hallottad azt a szót, hogy „megtérni”. Ez egyszerűen ennyit jelent, hogy elfordulsz mindazon cselekedetektől és dolgoktól, amiktől vártad énképed javulását, a sikert, megelégedést és előrelépést életedben, és ehelyett ezeket most már egyedül Jézusra bízod, az Ő érdemére, elfogadva Őt életed királyának és tulajdonosának.

Értékességed attól függ, mennyit fizettek érted. Ettől nyugodt lesz az életed.