Szokták mondani, amit az ember vet, azt is aratja. Például, aki búzamagot vet, búzát is fog aratni. Ezt lehet átvitt értelemben is értelmezni. Aki gonoszságot vet, az gonoszságot is fog aratni. Aki szeretetet vet, az pedig szeretetet fog aratni.
Szép és jó ez a hasonlat, de mi a reményed például akkor, ha egy rossz szokással küszködsz, és a fenti közmondás szerint learatod negatív gyümölcsét? Így jártál, bocsi... No de most akkor mit tudunk tenni?
Nos, szokás szerint van egy jó hírem... (és szokás szerint Jézus ez a jó hír).
Szerintem eme közmondás hangoztatóiként gyakran ki szoktuk felejteni, hová kellene vetni a bajos dolgokat. A Biblia segít: „Minden gondotokat Őrá (Istenre) vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Péter 5:7).
Tehát képzeld el a következőt: Csak olyan magod van, amiből mindenféle káros növény és bogáncs terem. Ám mutatnak neked egy szántóföldet, amelybe ha ezeket veted, mindig a kedvenc gyümölcsfádat fogja teremni. Bénázol, bűnöket követsz el, utálod az egész miatt magad, de egyszer csak valami jó sül ki a dologból... és elkezdesz bőgni és nem győzöl hálát adni Istennek.
Azt hiszed, ámítalak? Nos, Pálék is ámítók voltak, mégis igazak. Ez a Pál mondja ezt: „Ahol sok a bűn, ott még inkább kiáradt a kegyelem.” (Róma 5:20).
De, kérdezhetné valaki, miért működhet ez így? Nos, azért, mert Isten elvetette Jézust (bűnné téve elutasította őt), és cserébe learatott téged, mint szeretett fiát, akiben gyönyörködik.
Szóval, nem mindegy, hová és mit vetsz. Vesd bűneidet és következményeit Jézus keresztjére, és arasd le Isten makulátlan ártatlanságát és annak minden velejáróját!
Krisztus keresztjén át értelmezz mindent és nyugodt lesz az életed!
Kapcsolódó cikkek: