Amikor meg nem bocsátást hordozunk szívünkben, az olyan, mint amikor hús van a szemetesben. Teljesen mindegy, ki tette oda, ha megmarad másnapig, büdös lesz. Szellőztethetünk szép gondolatokal és kerülhetjük a témát, de amíg a hússal együt az egész szemetet el nem távolítjuk, csak rosszabb lesz. Ezért mondta Pál: „Ne menjen le a nap a ti haragotokkal és helyet se adjatok az ördögnek.”
Amennyiben szeretnéd, de nincs erőd kivinni a szemetet, emlékezzél meg, hogy a mennyben 2000 éve megbocsátottak neked... ELŐRE. Isten már kidobta, ami bűzlik, a mennyben többé nincs büdös. Itt az ideje követnünk Őt, ha szeretnénk életünkben meglátni a mennyet.
BOCSÁSS MEG ELŐRE! Akkor is, ha nem te vagy a hibás. S ha nem megy, mert hányingered van a szagtól? Akkor kérd a megbocsátás Urát, hogy vegye át az uralmat szíved felett. Majd ő kiviszi a szemetet onnan, csak engedd meg neki.
„Drága Úr Jézus! Ha te fel tudtál támadni a halálból, és nem láttál rothadást, akkor hiszem, hogy nem nehéz az én szívemből sem eltávolítanod a rothadt húst, a meg nem bocsátásomat. Köszönöm, hogy értem is meghaltál, és nekem is minden bűnömet megbocsátottad. E hittel kijelentem a földi és a szellemvilágnak, hogy mindenkinek, ellenségeimnek és szeretteimnek minden bűnét és adósságát elengedem és Sátánnak nem adok több helyet a szívemben. Adj kegyelmet és erőt, hogy ez így is maradjon. Köszönöm a szabadság Szellemét! Ámen!”
Először dobd ki a romlott húst, utána nyugodt lesz az életed.
Kapcsolódó cikkek: