Miről is szól a ke­resz­tény­ség?

Az em­be­rek több­nyi­re azt vélik, a ke­resz­tény­ség egy könyv (a Bib­lia) vagy egy temp­lo­mi val­lá­sos rend­szer kö­ve­té­se. Nos, a bib­li­ai Római levél 7. fe­je­ze­te el­mond­ja, hogy egyik sem, mert totál nem erről van szó. Mi­előtt Jé­zus­hoz jöt­tél, kép­le­te­sen értve Isten sza­bá­lyok­kal teli tör­vé­nye volt a "fér­jed". Egy olyan kö­ve­te­lő­ző férj volt, aki tö­ké­le­tes­sé­get kí­vánt tőled, ami­nek ha nem tud­tál meg­fe­lel­ni, nem tu­dott mást tenni, mint vá­dol­ni, le­szól­ni és bűn­tu­dat­ba ker­get­ni (ha nem is is­me­red Isten tör­vé­nyét, akkor a lel­ki­is­me­re­ted­ben levő "tör­vény" di­ri­gál neked).

Éle­tem ereje

Az em­be­rek sok min­den­ben bíz­nak, és sok­min­den­ről hi­szik, hogy azok tart­ják egy­ben éle­tü­ket. Ne­bu­kad­necc­ar ba­bi­ló­ni­ai ki­rály (ur. i.e. 605–562) is so­ká­ig úgy hitte, ő a ki­rá­lya nem csak saját éle­té­nek, de min­den­ki má­sé­nak is a vi­lá­gon. Amíg csak Isten tel­je­sen le nem csu­pa­szí­tot­ta éle­tét és el nem vett tőle min­dent 7 évre (be­le­ért­ve ér­tel­mét is), de csak abból a cél­ból, hogy a ki­rály meg­ért­se, Isten a ki­rály nem csak az ő, de min­den­ki más éle­té­ben is. A tör­té­ne­tet Ne­bu­kad­necc­ar saját sza­va­i­val alább ol­vas­hat­juk: