TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2013. április 12., péntek

Szabadíts meg minket a gonosztól!

A napokban eszembe jutott Jézusnak az az imádsága a „Miatyánk”-ban, hogy „szabadíts meg minket a gonosztól” (Máté 6:13). Elkezdett az agyam pörögni és kombinálni, mintha ezt a szót már láttam volna valahol: bizony ott az édenben, annál a kígyós fánál, aminek hivatalos neve „jó és gonosz tudásának fája” (1Mózes 2:17 – itt a közismert fordításokban használt „rossz” szó pontosabban fordítva: „gonosz”). Nos, végeztem egy kis kutatást az eredeti nyelvek szavaiban, és gyanús megérzésem beigazolódott. Jézus arról a „többlet negatívról” beszél, hogy meg akar szabadítani ezektől, amit a fánál jól összeszedtünk.

Nos, ha akartok, összedobok egy prédikációt a gonosz témájában, vagy egyszerűen csak közlöm a száraz listát. Na jó, először beszélek egy kicsit, majd utána megmutatom a „jó” és a „gonosz” jelentéseit is.


Jó – nem jó – jó és gonosz

Kezdjük egy kicsit matekosan, ígérem, nem lesz bonyolult. Amikor Isten megteremtette a világot, többször is elmondta, hogy amit teremtett, az „jó”, illetve „igen jó” (1Mózes 1:31). Majd, amikor látta a férfit egyedül, így szólt: ez így „nem jó” (1Mózes 2:18). Érdekes módon nem azt mondta, hogy ez „rossz”, pontosabban: „gonosz”. A szavak és eme történet tanulmányozása során rá kellett jönnöm, hogy a „nem jó” az nem egyezik a „gonosz”-szal. A „gonosz” mintha valami „több” lenne: „jó ÉS gonosz tudásának fája” (1Mózes 2:17).

Na, akkor itt jöjjön a matek: a „jó” a pozitív „+”, a „nem jó” egyszerűen csak a semleges nulla „0”, míg a gonosz egyenesen negatív „−”. (Ha nem érted, az sem baj, el fogom magyarázni.)

A különbség Isten szókészletében a „nem jó” és a „gonosz” között az, hogy míg a „nem jó” semleges, tehát el lehet vele boldogulni, addig a „gonosz” minden esetben valamiféle ártó, pusztító, bűnös dolog, amivel semmiképp sem ért egyet. Az még önmagában nem ártott a férfinak, hogy nem volt még mellé megteremtve a nő, Isten szerint ez egyszerűen csak „nem volt jó.” Ebbe Ádám még nem halt bele. Ám amikor ettek a „jó ÉS gonosz tudása fájáról”, akkor azzal együtt bejött a bűn, a szégyen, az elválasztottság, az átok, a megfelelés-kényszer, az ítélet és a halál. Figyeljük meg az „ÉS” szót: „jó ÉS gonosz”. Látjuk a gonosz „negatív többlet” hatását?

A matekot később folytatni fogjuk. Most egyelőre maradjunk annyiban, hogy Isten alapvetően kétféle szövetségi rendszerben gondolkozik, és minden korszakban felajánlja az embernek a választást. Célszerű a Bibliát ilyen szemmel végigkövetni! Ez a kétféle szövetségi rendszer: a „gonosz nélküli csak jó”, illetve a „jó és gonosz” folyton versenyeznek egymással az emberért.


Gonosz nélküli csak jó

A „gonosz nélküli CSAK jó” szövetségekre példák:

  • Éden („igen jó”)
  • Ábrahám („megáldalak és áldás leszel”)
  • Dávid („én építek neked házat, és utódod lesz a messiás Király”)
  • Jézus kereszt-FÁJA („ez az új szövetség az Én véremben”)
  • Pál „szabad asszony” metaforája a Galata levélben, amit úgy hív: KEGYELEM (Isten érdemek nélküli jóindulata irántunk.)

Az édenben csupa jó dolgok voltak. A héber szót tanulmányozva elmondhatjuk, hogy: Minden gyönyörű volt, minden a legjobb volt, a fák bőségesen termettek, az állatvilág élénk volt, az életet könnyedén lehetett venni, az emberek még mezítelenül is kedveltnek érezték magukat Isten előtt, minden étel finom és édes volt, boldogan és jókedvűen élvezték Isten jóindulatát, egymással kedvesen bántak, az egész teremtésből áradt a szeretet, mindenféle drágakő és arany díszítette a kertet, igazi jólét volt, az a célba ért betelt élet. A két ember jó megjelenésű, jó értelemmel bíró és feladatukhoz illő volt. Minden virágzott, boldogság és bőség kísérte minden napjukat. (Mindez a héber „jó” jelentése!)

Ugyanez a jóság árad ma is a világosság Atyjától, Istentől, a minden jó és tökéletes ajándék forrásától, akiben nincs változás (Jakab 1:17). Az itt használt „jó” szót a görögben tanulmányozva megtudhatjuk, hogy amit Isten juttatásként ad számunkra fentről, az mind alapjában véve jó, hasznunkra válik, előnyössé tesz minket az élet minden területén. Ezek olyan kellemes dolgok, melyek örömtelivé és boldoggá tesznek. Az Ő ajándékai kiválóak, minden mástól messze megkülönböztetetten jobbak és ezek teszik az Ő nevét tiszteletreméltóvá (megkülönböztetetté, szentté). Erről, hogy ezen jó dolgok kérésére bátorít minket Jézus, még fogok beszélni.

Ez a „gonosz nélküli csak jó” szövetség maga a kegyelem: ennek semmi köze hozzánk, ahhoz, hogy mi betartunk-e valamilyen szabályt vagy sem. Egyszerűen kizárólag Isten jóságán és szeretetén alapszik, amit mi az Őbelé vetett hit és bizalom által élvezünk. Mivel Ő jó, ezért képtelenség elrontani ezt a szövetséget...

... egészen addig, ameddig át nem megyünk a másikba, amire a kígyó rávette Ádámot és Évát is, és amitől maga Pál óvva intette a „balgatag galatákat” (Galata 3:1-2).


Jó és gonosz

A másikfajta szövetség a gonosszal „kiegészített” jó, tehát a „jó ÉS gonosz tudása”. Tudás alatt megismerést, megtapasztalást értünk. Ádámék ismerték és élvezték a „CSAK jót” gonosz nélkül is. Ám az ördög elhitette velük, hogy valami még hiányzott. Nos, igaza volt, mert a jóból „hiányzik” a gonosz, ezzel ki kellett neki egészítenie a képletet...

És így a héber „gonosz” szót tanulmányozva a következőkkel „egészült ki” életünk: mindenféle rossz és nemtetszésünkre levő dolgokkal és bűnökkel, melyek bánattal, gyásszal, ürességgel, szomorúsággal, érzelmi és fizikai fájdalmakkal, szorongással és kínszenvedéssel töltenek el bennünket. Ezen rossz dolgok lehetnek csapások, szenvedések, balsors, balszerencsés helyzetek, nehéz terhek, munka alatt roskadás, folyamatosan zaklatással teli időszak, kellemetlenségek, gondok, nyugtalanító körülmények és ellenszenves emberek, szerencsétlenség, helytelen viselkedések, csúfságok. Illetve lehetnek olyan démoni lények vagy boldogtalan, barátságtalan, gonosz beállítottságú és rólunk rosszat gondoló vagy ellenünk rosszat tevő emberek, akik szándékosan boldogtalanságot és kínt akarnak okozni, hogy életünk rosszabbá váljon, és sérüléseket szenvedjünk. Ezekkel a számunkra alapvetően nem tetsző dolgokkal lett „teljesebb” világunk a „többlet negatív”, a „CSAK jóhoz” csatolt „ÉS gonosz” révén.

Az ilyen „többlet gonosszal” rendelkező szövetségekre példák:
  • Jó és gonosz tudásának FÁJA (átok: özönvíz)
  • Mózes törvénye (átok: Izrael elvettetése)
  • Jézus elutasításának „szövetsége” (átok: ítélet napján cselekedetek könyve alapján tűztó)
  • Pál „rabszolga” metaforája a Galata levélben, ez a törvényeskedő szögletes hozzáállás Istenhez, amit el kell űzni életünkből, ahogy Ábrahám szabad felesége, Sára elűzte a rabszolga Hágárt. (Az Istenhez való félénk „szolgai” hozzáállás átka: kiesel a kegyelemből és rossz isten-képed lesz)
Figyeljük meg a kontrasztot a két FA között: a „jó ÉS rossz” tudásának FÁJÁRÓL evők meghalnak, míg a gonoszt áthúzó kereszt-FÁRÓL evők életre kelnek és feltámadnak!


Nem lehet ötvözni a kettőt

A kétféle szövetségi rendszert azért nem lehet ötvözni, mert ez esetben a „többlet gonosz” miatt mindig a „jó ÉS gonosz” rendszerben fogunk kikötni. Jézus ezt úgy fogalmazta meg, hogy régi tömlőbe azért nem töltünk újbort, mert mindkettő elpusztul: a tömlő szétpukkad, a bor meg elfolyik (Lukács 5:33-39). A „jó ÉS rossz” törvény és a „rossz nélküli CSAK jó” kegyelem mindig is különálló szövetségek voltak.

Ha most egy kicsit ismét visszatérünk a matekhez, ez olyan, mint a szorzás. Hiába van egy különálló POZITÍV számod, illetve egy pozitív ÉS NEGATÍV szorzatod: ha ezeket MIND összeszorzod, mindig NEGATÍV szám lesz az eredmény. Példa: Legyen (+1) a „gonosz nélküli CSAK jó”, és legyen ((+1) * (−1)) a „jó ÉS rossz”. Próbáljuk meg ötvözni őket: (+1) * ((+1) * (−1)) = −1. A lényeg tehát (akár érted a matekot, akár nem): hiába van sok jó dolgod, ha „megszorzod” a gonosszal, mindig NEGATÍV lesz az eredmény.

Ezért mondta Jézus, hogy így imádkozzatok: „és szabadíts meg minket a gonosztól.” (Azért fontos a „minket”, mert ha a környezeted nem szabadul meg, az előbb-utóbb rád is hatással lesz!) Itt a görög szó nem feltétlenül csak a Sátánra és az ördögökre vonatkozik. Szó szerint ennek a jelentésében mindaz a „gonosz” megtalálható, amivel az édeni idilli „CSAK jó” kibővült a „jó ÉS gonosz” szövetségében. Jézus azt tanítja nekünk a „Miatyánk”-ban, hogy kérjük meg az Atyát az Ő dicsőségére, hogy vegye ki életünk képletéből a „többlet gonoszt”, vagyis a mindent negatívvá tevő (−1)-et, sőt: ne is engedje a kísértőnek, hogy újra megdobjon minket egy-egy (−1)-gyel... „ne vigy minket kísértésbe”.


Ne csak a rosszat vedd ki, árassz el jóval!

A tanulmány elején megemlítettem, hogy a kétféle szövetség ma is harcban áll egymással, ma is versengenek figyelmünkért. Az emberek születésüktől fogva alapvetően a „pirospont-feketepont” rendszerben élnek, a megfelelések világában. Ha jó vagy valamilyen területeden vagy tulajdonságodban, szeretünk, ha meg nem vagy jó, akkor találd ki a többit. A megtérés egyszerűen azt jelenti, hogy felkiáltasz Istenhez: „szabadíts meg a gonosztól”, azaz Jézus keresztjére hivatkozva kérhetjük az Atyát, hogy vigyen át minket a „jó ÉS rossz”-ból a „CSAK jó”-ba. Vegye hát ki a (−1)-et életünkből. A „gonosz” mind a belső gonoszságra (bűn, negatív beidegződések, függőségek), mind pedig a külső gonoszra (betegségek, helyzetek, emberek) vonatkozhat. Az idevágó ige a Galata 3:6-14, melyből most csak a 13. verset fogom idézni: „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk: mert meg van írva: Átkozott mindenki, aki fán függ.” Jézus vált a kereszten mindazzá a „többlet gonosszá”, amivel az ördög „kiegészítette” életünket a „jó ÉS gonosz” tudásának fájánál. Jézus elvette az „ÉS gonosz”-t, a (−1)-et a kereszten, betöltvén a törvény azon átkát, hogy fán függött! Ugyanezt Pál a 2Korinthus 5:21-ben úgy fogalmazza meg, hogy Jézus egyenesen BŰN-né lett, mi pedig, ha hitünket személyesen Őbelé vetjük, bűntelen ártatlan igazzá nyilvánított emberré Isten szemében. Tehát itt is: Jézus lett a „gonosz”, a bűn, a (−1), nekünk meg maradt a „jó”, az ártatlan igazság és a (+1).

Érdekességként és megerősítésként Jézus nem is annyira véletlenül máshol is együtt használja a „jó” és a „gonosz” kifejezéseket az imádsággal kapcsolatban: „ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok jókat / Szentlelket, azoknak, akik kérik?” (a Máté 7:11 a jó ajándékot „jók”-nak, míg a Lukács 11:13„Szentlélek”-nek írja le. Mindkettő igaz, és mindkettőt kérjük bátran gyermeki hittel! Kérjünk Szentlelket ÉS jókat, miért korlátoznánk Istent és hagynánk meg valami „nem jót” - azaz valami „jó” hiányát - életünkben?)


A „jó” és a „gonosz” szavak szótári jelentései

Zárszóként közlöm a szótárakat. A „szabadíts meg minket a gonosztól” imádságot tegyük gyakorivá, és gyakorlatiasan bátran „cseréljük le” a „gonosz” szót a körülményeknek megfelelően a szótárban említettek egyikére. Amikor pedig gyermeki hittel Szentlelket és „jókat” kérünk mennyei Atyánktól, bátran gondoljunk a szótárban említettekre, melyeket a „jó” címszónál sorolok fel.


Gonosz:

Görög „ponérosz” (G4190)
Bántó; gonosz hatás és befolyás; szerencsétlen, beteg; büntetendő; elhagyott; útonálló, baj, rosszindulat; bűnösség, ördög, tele van munkával, bosszúságokkal és nehézségekkel, munka miatt zaklatottnak és sürgetve lenni, fáradalmakat és veszedelmeket hozni valakire, veszedelmekkel teljes időszak, fájdalmakat és bajt okozni, vak.

Héber „rah” és „rawaw” (H7451)
Rossz, csapás, szenvedés, balsors, nemtetszés, szorongás, balszerencsés, bánat, gyász, nehéz, fájdalmas, kínszenvedés, semmi, kellemetlen, szomorú, fájó, gond, nyugtalanít, szerencsétlenség, helytelen, ellenszenves, csúf, fájdalmat, boldogtalanságot és kínt okozni, nem tetsző, rosszabb(á válik), boldogtalan, barátságtalan, gonosz beállítottságú, rosszat gondolni vagy tenni, sérülés.


Jó:

Görög „agathosz” (G18)
Jó, haszon, előny, juttatás, alapjában véve jó, hasznos, kellemes, örömteli, boldog, kiváló, megkülönböztetetten jó, tiszteletreméltó.

Héber „tób” (H2896)
Szép, legjobb, bőséges, élénk, könnyedén, kedveltnek lenni, finom, boldog, jókedvű, jóindulatúan, kedvesen, kedvesség, szeretetteljes, drága, jólét, befejezett, édes, vagyon, jó megjelenésű, gazdag, helyénvaló, illő, virágzó, jó értelemmel bíró, boldogság, bőség.


Jókívánság

Váljon áldásunkká, amint elkezdünk élni a Jézus befejezett keresztfája által az Atyától kapott lehetőségünkkel, hogy kérhetjük az Ő országának terjedését, hatalmára tekintve az Ő dicsőségére, hogy: „szabadíts meg minket a gonosztól”! Ámen!

Ha megérted Isten szókészletét, nyugodt lesz az életed.


Kelt: 2012, November 18.
Váradi Attila

A gondolatmenet prédikációkban és más médiákban felhasználható a szerző előzetes megkeresése után (válaszd a beszámoló vagy a javaslat opciót).

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése