A kegyelem… mit is jelent?

Merengő vers az Efezusiakhoz írt levél 2:8 vershez:
„Kegyelemből van üdvösségetek, hit által”


Aki erre a Kőre esik, összezúzza magát” –
lám, a kegyelem így kezdi zuhatagát.

Lábad alól kicsúszik a talaj? –
a kegyelem, ím, poshadt tócsát kavar!

A reformáció 500. évfordulójának margójára

Idén ünneplik a nagyobb, történelmi egyházakban az 500. évfordulóját a reformációnak. Sokat beszélnek róla, egyes gyülekezetek ezt az évet kikiáltották „a megújulás évének”, ahol hetente arról tanítanak, hogy szükségünk van megújulásra – és különféle témákból szemezgetnek. Ez alapvetően egy dicséretre méltó kezdeményezés, mert nagyon sokat köszönhetünk a reformációnak! Ugyanakkor úgy vélem, van valami, amit amíg figyelmen kívül hagyunk, addig nem történhet meg napjainkban az Isten szerinti megújulás, mindez csak egy szép emberi törekvés, sóvárgás marad. Ebben a cikkben megpróbálok segíteni a tovább lendülésben, világszerte sok testvértől hallok hasonló látást, hogy Isten hogyan vezeti napjaink megújulását. Drága testvérem, kérlek, fogadd úgy a most írottakat, hogy az egyházért teszem közre, annak hatékonyságáért.

Miért legyek más, mikor lehetek önmagam?

Napjainkban nagyon elterjedt az a kérdés, vagy gondolat, még keresztények között is, hogy senki ne akarjon megváltoztatni, mert én olyan vagyok, amilyen. Most azt fogjuk megvizsgálni röviden, hogy ez mennyire állja meg a helyét egy Krisztust követő esetében. Vegyük példánk alapjául a következő kérdést, amit facebookon tettek fel:

Miért próbáljak meg másvalaki lenni, ha én vagyok az egyetlen, aki olyan, mint én?