Pál a következőt írta a korinthosziaknak (és Jézus nevét mindenhol segítségül hívó szenteknek):
Fotó: Miquel Taverna. (Licensz) |
Én is, amikor eljöttem hozzátok, testvérek, nem a szólás vagy bölcsesség lehengerlő fölényével jöttem, amikor Isten tanúságtételét terjesztettem nektek. Mert elhatároztam, hogy ne lássak mást bennetek, csak a Messiás Jézust, és őt is mint keresztre feszítettetet. Sőt: én gyengeségben és félelemben, és nagy rettegésben jelentem meg nálatok, és az én beszédem és nyilvános bejelentésem sem az emberi bölcsesség meggyőző szavaival történt, hanem a Szellem és a csodás erő bizonyító megnyilvánulásában: hogy a ti hitetek ne az emberi bölcsességben, hanem Isten csodás erejében legyen.Te melyik utat választod? Az emberi bölcsesség és a profizmus útját, vagy Isten bizonyító erejét?
[…] Ugyanígy, az Isten dolgait sem ismeri senki, hacsaknem az Isten Szelleme. Mi pedig nem a világrendszer szellemét vettük át, hanem azt a Szellemet, amely az Istenből van, hogy megláthassuk az Isten által kegyelmesen nekünk ajándékozott dolgokat. Ezeket is szóljuk, nem emberi bölcsesség tanult szavaival, hanem a Szent Szellemtől tanultakkal, szellemieket szellemiekhez hasonlítva.
De az ösztöni érzékeit követő lelki ember nem fogadja el az Isten Szellemének a dolgait, mert számára mindezek csak bolondság, és nem képes megismerni, mivelhogy ezek csak szellemi módon vizsgálhatók.
Istenre hagyatkozva valódi bizonysággal lesz teli az életed.
Kapcsolódó cikkek: