TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2011. szeptember 12., hétfő

A bölcs bolond és a bolond bölcs

Honnan tudom, hogy bölcs vagyok-e, vagy bolond?

Kisgyerekeknél megfigyelhető, hogy amikor butaságot csinálnak, elrejtőznek, vagy úgy intézik, hogy ne derüljön fény a dologra. Ez persze a felnőtt gyerekeknél is igaz, csak kicsit másképp: megmagyarázzuk, miért csináltuk úgy, miért gondoljuk úgy.

Én sem vagyok kivétel a dologban. Bibliaolvasási hozzáállásom és úgy általában a dolgokhoz, igen csak kezd átalakulni. Régen többnyire úgy olvastam, hogy "Én ebben jó vagyok, te viszont hülye." Például, a példabeszédek könyvében a bolondot nem szerettem, a bölcset viszont igen, Jézus példázataiban én szerettem lenni az általa elismert ember, aki nagy hittel rendelkezik, a többiek pedig a körülöttem élő langyos keresztények voltak. Elmentem bibliaiskolába, hogy jól megmutassam azoknak a fafejűeknek! Majd irány a szolgálat, a misszió. Igen, az agyamban sok mindent tudtam, hogy ezt így kell csinálni, meg úgy helyes, és én ezek szerint a szabályok szerint is éltem. Persze, kegyelemből, de azért mégis csak úgy, ahogy azt illik. Egy kicsit mindig jobban, mint te.

Hála Istennek, végre pofára estem.

Most, 12 éves hívő fejjel, nekem, a nagy (de nálad mindenképp nagyobb) misszionáriusnak kell rájönnöm, hogy a Bibliában a bolond az én vagyok. Nem, nem akarok már megint kibújni ez alól. Ciki? Lehet. De inkább legyen kínos, mint hazugságban éljek és ne tudjak növekedni.

A példabeszédek könyvében a bolond én vagyok, a bölcs pedig Isten. A cél adott, a kontraszt óriási. Viszont így van esélyem a változásra. Amikor rájöttem, hogy semmihez sem értek úgy igazán, az anyagi támogatóm erre azt mondta: "Na végre, kezdesz egész használhatóvá válni Isten kezében."

Ha Isten csakugyan szeret engem, úgy, hogy önmagát adta értem, hogy eltörölje a kárhoztatást lelkiismeretemből és többször is bizonyította a gyakorlatban hűségét, akkor a hibázástól nem is kell félnem, nem kell elmisztifikálnom, hanem bátran beismerhetem. Így tanulhatok majd a hibákból, és elengedhetek mindent, Jézusra bízva a folytatást.

Ma reggeli bibliaolvasásom buzdítására véglegessé vált, hogy eljövök Debrecen mellől a misszióból, és felutazom Pestre. Bár fogalmam sincs, mi és hogy lesz (megélhetés és szállás), de azt tudom, hogy Isten hűséges lesz. Néhány missziós évem is javamra fog válni, és ki tudja, talán mások is tanulhatnak hibáimból. Sőt, lehet, fogy "fölfelé fogok bukni".

A válságtól meg nem félek (még :]). Józsué könyvében voltak, akik még nem foglalták el területeiket. Úgy kellett őket noszogatni: "Ez a tiétek, mire vártok?" És ahogy Otniél kérhetett forrásokat Kálebtől, miután elfoglalt néhány kietlen helyen fekvő várost, és kapott is, ugyanúgy lesz Isten is a forrásom és mindent meg fog adni, hogy elfoglalhassam örökségemet, azt a pozíciót, amire eredetileg teremtve lettem.

Ahogy ráeszméltünk, mekkora bolondok vagyunk, nyugodtan elindulhatunk a bölcsesség felé vezető úton.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése