TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2012. június 22., péntek

A legundorítóbb bűn!

"Jajj ne már! Ezt a témát kerüljük! Ne beszéljünk már a bűnről! Tudom jól, hogy rossz vagyok, és hogy ezt meg azt csinálom, de hát ilyen vagyok. És igen, próbálok jobb lenni, igyekszem, nem kell nekem az orrom alá dörgölni mindig." Vajon az-e a bűn, hogy rosszak vagyunk? Biztos? Nos, úgy vélem, hogy az Isten szemében a legundorítóbb bűn valami egész más, valami olyan, amitől meg kellene ijednie az embernek és el kellene szörnyülködnie, hogy hogy tehetett ilyet...


Az erdőtől a fát

Egyre inkább ezzel találkozom mostanában mindenhol. Az emberek nem látják az erdőtől a fát! (Jól olvastad, szándékosan írtam ilyen sorrendben.) Nem, én nem arról a sok látványos bűnről szeretnék beszélni. Nem a paráznaságról, nem az abortuszról, az alkoholizmusról, nem a drogról, nem a lopásról, nem a gyilkosságról, de még csak nem is a káromkodásról. Igen, ezek mind bűnök, de nem ez a legundorítóbb, leggusztustalanabb bűn. Ezek mind olyan bűnök, amik miatt csak nem látod az igazi és egyetlen bűnt, vagyis a bűn gyökerét. Az erdőtől a fát.

Ahhoz, hogy megértsd, mi a leggyalázatosabb dolog ezen a világon, szeretném, ha megértenéd, milyen Isten. Hidd el, nem én találom ki ezeket, nem írnám le ezeket, ha nem a Vele való intim kapcsolatom késztetne engem erre. Engem se érdekelne Isten, ha nem ismertette volna meg Önmagát velem személyesen. De hiszem, hogy Ő neked is a legjobbat akarja, azt, hogy te is megismerd Őt, hogy végre Ő egyengethesse ösvényeidet.


Ó, ha ismernéd Őt...

Ez a mindennél hatalmasabb Isten, akről beszélni szeretnék neked, teremtette meg ezt a csillagászati adatok szerint több, mint 120 milliárd fényévnyi átmérőjű univerzumot, több milliárd Naphoz hasonló vagy annál még nagyobb kimeríthetetlen energiaóriásokkal, melyek csak úgy eszeveszetten pazarolják a nagy semmibe azt a mérhetetlen sok életet adó kincset és hőt, amiért mi emberek küzdünk és harcolunk.

Ez a mindenkinél művészibb Isten teremtette szavával ezt a gyönyörű kék-zöld bolygót mértani pontossággal oda, olyan röppályára, ahová kellett, a megfelelő távolságra a Naptól és holdtól egyaránt, a megfelelő alkotórészekből és arányokkal. A megfelelő szél- és vízáramlatokkal, a megfelelő szemet gyönyörködtető tájakkal és legkülönfélébb egyedi és megismételhetetlen teremtményekkel. És veled.

Ez az Isten nem az idő foglya, mintha Őt bármi meglepetés érhetné részedről, hogy olyasmit tettél vagy történt veled, amire Ő nem számított, mert kiesett a kezéből a kormánypálca. Tudja a te dolgaidat, életed minden napja megvan a könyvében. Ő a kezdet és a vég, mindennek célja és értelme. Nélküle semmi sincs, ami létrejött. Ő a világosság és nincs benne semmi sötét.

Ez a teljesen szabad Isten képes volt arra, hogy teremtsen olyan lényeket, akik szabad döntéshozatallal bírnak akár jó, akár rossz mellett. Ez a szabad Isten nem félt attól, hogy rosszul fog dönteni az emberiség és Őhelyette a bűnt és a lázadást választja. Már a világ teremtése előtt megvolt a válasza a bűnre és a megbüntetésére úgy, hogy irántunk való szeretete is megmaradjon.

Ez a makulátlan tiszta Isten oly nagymértékben szeretett minket, hogy képes volt emberi formát öltve lejönni ide a földre, leélni egy tökéletes életet, majd bűnné lenni és szenvedve meghalni a világ leggyalázatosabb halálát a kereszten. Ez az Isten képes volt feltámadni és felülni a mennybe, hogy most neked helyet készítsen, hogy ahol Ő van, ott legyél te is. Ez az Isten lett a te összes bűnöd, hogy te igaz és ártatlan lehessél!

Ez a semmiből teremtő Isten mondta, hogy a nem-láthatóból állt elő a látható az Ő "Legyen!" szavára. A te sötétségedből világosság lett. A te bűnösségedből ártatlanság. Ez a halálból feltámaszó Isten mondta, hogy már rég megáldott téged minden szellemi áldással a mennyekben Krisztusban.

Ez a mindenütt jelenlévő Isten mondta, el nem hagylak téged, sem el nem távozom tőled. Ez az Isten mondta, "Ne aggódjatok a holnapért", és Ugyanő: "Minden gondotokat Őrá vessétek, mert neki gondja van rátok." Majd megint máshol: "Gyávák és hitetlenek... nem öröklik a mennyek országát." És ismét: "Miért féltek? Miért nincs hitetek?" És megint csak: "Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Elé akar járulni, hinnie kell hogy Ő van, és bíznia kell abban, hogy megjutalmazza azokat, akik Őt keresik." Ezért tehát "Ne legyen senkinek hitetlen gonosz szíve."


Téged nem dühítene a helyében?

Barátom, talán ezek után már kezded sejteni, mi is a legundorítóbb bűn, amivel Istent arcul köpheti az ember. Nem, nem a kisstílű eltitkolt bűneid. Még csak nem is a gondolataidban elkövetett bűneid. Hanem az, hogy hitetlen és gonosz szívvel nem bízol meg Istenben, abban, amit Ő mondott. Ennél nagyobb és felháborítóbb bűnt nem lehet elkövetni a világ Teremtőjével szemben. Téged nem dühítene a helyében?

Ezt a bűnt látom újra és újra az emberek között, mindegy, milyen látványos bűnökkel is küzd az illető. Csak egy példa: az alkololistának nem az alkoholizmusa a fő bűne, hanem az, hogy nem Istenre bízza szabadulását, hanem ő maga próbál meg megváltozni. Én már meg sem lepődöm, hogy nem sikerül neki. El is mondtam neki, hogy vissza fogsz esni mindaddig, míg nem Jézust hívod segítségül. Ez ilyen egyszerű, nem fogom szépíteni a dolgot. Az a bűn, hogy nem bízod rá magad Jézusra.

Jézus mondja: "Aki nem hisz, már ítélet alatt van!" Bizony, a te ítéleted erre a legnagyobb aljasságodra az, hogy ameddig nem vagy hajlandó mindenható hatalmában bízni, hanem csak önmagadat istenítve a saját erődben, addig sosem lesz igazi békéd. Lehetsz akár külsőleg rendben, de minden egyes nap arculköpöd Istent azáltal, hogy nem Neki adsz hálát, hanem saját kezedet dicsőíted.


A valódi megtérés és hit

Ha ma arról kellene beszélnem, hogy miből térj meg, akkor nem mondhatom azt, mint már annyiszor hallottad: a bűneidből, hanem csak azt mondhatom, amit Isten is mond: "a holt cselekedeteidből", a saját erődből, a "majd megjavulok" hozzáállásodból. Sok olyan embert ismerek, akik számára épp az a "megtérés", hogy meg akarnak változni! És az a "hit", hogy templomba/gyülekezetbe járnak, ismerik a Bibliai "igéket", a "Tízparancsolatot" és a "Miatyánkot". Micsoda önámítás és Isten elleni provokáció... Őt magát és erejét nem is ismerik, csak a hitvallásokat...

Isten már megáldott téged a megváltással Krisztusban, nem kell érte végtelen köröket futnod, csak egy karnyújtásnyira van tőled, a szádban és a szívedben. Csak ki kell mondanod, hogy szükséged van Jézus segítségére. Térj meg az önmegváltásból és fogadd végre el hit által a Mindenható Isten tökéletes és befejezett megváltását és gondviselését egész életedre nézve.

Elég volt, kérve-kérlek, hagyd abba ezt az undorító önző életedet és bízd rá magad teljesen Arra, aki méltó rá, aki számára mindennél többet jelent, hogy te boldogulj és békesség legyen a szívedben. Jézus így kezdi a hegyi beszédet:
"Boldogok azok, akik lelkükben mintegy koldulják Istent (akik beismerik, hogy nem tudnak Nélküle meglenni), mert övék a mennyek országa." Máté 5:3

Csendesedjünk el...

"Bízz az Úrban teljes szívedből és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon ismerd Őt (f)el és meg, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet." Példabeszédek 3:5-6

Csendesedjünk el Isten előtt és ismerjük hát el, hogy mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mind a magunk útját jártuk, de Jézus lett megbüntetve mindnyájunk vétkéért, és az Ő sebeivel gyógyultunk meg. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk lehessen.

Most pedig hívjuk segítségül Jézus nevét minden problémánk fölött és bízzuk Őrá gondjainkat, mert Neki gondja van ránk. Ez az igazi megtérés, hogy elismerjük: "Úr Jézus, a Tieid vagyuk, tégy velünk bármit, amit akarsz. Mindaz, ami a Te szemedben rossz, tüntesd el életünkből, és mindazt a jót, amit tartogatsz számunkra, elfogadjuk Tőled."

Ha minden utadon felismerd Őt, nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése