Viszály kezelése bölcsességgel

Viszályok, egyet nem értések, gyanúsítgatások, félreértések, stb... mindig is lesznek köztünk, amíg legalább két ember él e földön. Salamon király az Istentől kért és kapott bölcsességéről volt híres, mellyel szinte megoldhatatlannak tűnő ügyeket tudott pillanatok alatt rendezni. Hogyan oldotta meg Salamon a problémákat?

A precedens értékű eset

Egyszer például két asszony ment hozzá oda, hogy tegyen köztük békét. A történet szerint a két asszony együtt lakott, és mindkettőnek volt egy-egy babája. Egy éjjel az egyiknek meghalt a babája, aki gyorsan kicserélte a babákat, így a másik ébredt arra, hogy az övé halt meg -- ám idővel felismerte, az a baba nem az övé volt.

Nos, Salamon erre nyers egyszerűséggel azt mondta: hozzatok egy kardot, kettévágjuk a még élő babát, és így mindenki hazaviheti a maga részét és ezzel pontot teszünk az ügyre!

Erre a drasztikus megoldásra a következő reakció történt:

• Akinek már meghalt a babája, az beleegyezett, neki már abszolút mindegy volt, dögöljön meg a szomszéd tehene is.
• Akié valójában volt a gyermek, az anyai ösztön mindent megtett, hogy életben maradjon, ezért lemondott a gyerekről és azt mondta: "Akkor inkább adjuk oda neki, csak ne kelljen meghalnia!"

Salamon felfedezve a lemondásban és az életbenhagyás szándékában a valódi anyai ösztönt, visszaadta annak, aki lemondott róla.

A kulcs: a lemondásra való készség

Hogyan tudunk tehát egy heves vita végére pontot tenni ezek után? Figyeljük meg a felek viselkedését:

• Akit csak a maga igazsága érdekel, felőle a többiek érdeke és véleménye nem számít, mintegy tűzre velük.
• Akinek valóban igaza van, az viszont hajlandó lemondani a "maga" igazságáról.

Tehát feltehetőleg annak van igaza, aki az adott ügy védelmében hajlandó lemondani a maga "igazságáról" egy időre, hogy Isten keze idővel kimunkálja, kinek is volt igaza.

Jézus is így győzött!

Maga Jézus is így járt el: lemondott isteni makulátlan igazságáról, és bűnné lett értünk, hogy Isten bebizonyíthassa feltámadásával, hogy Jézus valóban Isten Fia volt. Így azok, akik Jézus életében hitetlenkedtek is, a lemondás utáni bizonyító erő (a feltámadás) hatásaként lehetőséget és bizonyítékot kaptak a kibékülésre, hogy örök életük legyen. Bár Jézus maga volt a való-igazság, mégis bűnné tudott lenni értünk. De Isten idővel fel is támasztotta Őt ezért!

Lépjünk hát Krisztus nyomdokaiba (ezen a téren is): Istenre bízva igazságunkat merjünk meghalni annak, tehát letenni "három napra" Isten kezébe, meghagyván neki, hogy idővel "feltámassza" az "igazságot", amit képviselünk. Ezzel csak nyerhetünk: mert ha Isten megteszi, nagyszerű, de ha nem tenné is, hát: akkor nem volt igazunk. Ez ilyen egyszerű. Szabadok vagyunk tévedni is, és arra is, hogy igazunk legyen. Nem a mi igazságunk számít, hanem az igazság maga, és a mi készségünk az esetleges ahhoz való igazodásra. Nem szégyen az!

Hagyd az igazságot Istenre és nyugodt lesz az életed.