TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2013. november 4., hétfő

Beszéljük ki Pletykát (csak meg ne tudja)!

Képzeld, Pletyka már megint ezt és azt csinálta! Ezt csak neked mondom, maradjon köztünk, ne mondd el neki, hogy beszéltem róla. Nem is tudsz erről, ok? 
Bizonyára ismerős a szitu, igaz? Voltunk már benne mi is jónéhányszor. Hol a hallgató, hol a beszélő szerepében. Beszéljük ki és leplezzük le, mi is az a pletyka, hogy működik és miért indul egyáltalán el!


Ismerős, ugye?

Mérges vagy. Olyan izé volt már megint. Szeretnéd rendezni vele a dolgot, de valami falat érzel kettőtök közt. Lehet, már megpróbáltad a múltban, és te húztad a rövidebbet. Az is lehet, hogy amikor találkozol vele, mindig olyan rosszul érzed magad, elutasítva, lenézve. Talán félsz is. Eleged van bizonyos viselkedésből, de nem tudod elmondani neki. Vagy ha elmondod, attól félsz, megharagszik és még te leszel letolva. Tudod, amikor arról van szó, hogy te szeretnéd őszintén rendezni, de a másik nem. Nem is arról van szó, ki kezdte, hanem arról, hogy milyen jó lenne ismét békességben lenni, tudod, az a rendezett békesség, nem az egymás szemébe vigyorgós, probléma szőnyeg alá seprős... Bummm.... ott a feszültség benned. Lehet, neked volt igazad, lehet neki, a lényeg, hogy a félreértés úgy érzed, nincs tisztázva. Vagy egyszerűen csak nem mered elmondani. Keressünk valakit, akinek kiönthetjük.

Másik szituáció lehet az, hogy egyszerűen csak látsz valakit, hogy valamit csinál, mond, valahogy gondolkozik, stb... amivel nem értesz egyet, vagy igazságtalanságnak tűnik.


Belül fáj

Értelmezzük együtt a folyamatot és keressük a megoldást. Szóval történt valami, amiben sértve érzed magad, vagy valami furát láttál. Lelked sír, forrong a gőz belül, és ki kéne adni. Mint minden esetben, itt is a motivációnkat, a szándékunkat kell először megvizsgálnunk. Nyilván, ha fáj valami, ez nem mindig egszerű. A klisé válaszoktól pedig szeretnélek megkímélni benneteket, mert nincsenek klisé válaszok, csak okoskodások, amivel megmondhatom neked a frankót, hogy ezt csináld, amikor ilyen helyzet van. De egy fájó szívű embernek nem okosságra van szüksége, hanem megértésre.

A bibliai Jób története is például arról szól, hogy van egy ember, akivel különféle bajok történtek, a legrosszabb fajtából. Vagyona és népes családja pillanatok alatt odalett. Később még egészsége is. Barátai pedig szép óvatosan, tapintatosan, de elkezdtek neki okoskodni, hogy ezért meg azért történt veled, és ilyen meg olyan vagy. Részben igazat mondtak, részben saját előítéleteiket. De Jóbnak nem erre volt szüksége, hanem megértésre, együttérzésre, együtt gondolkozásra. Nem vitára, nem kioktatásra. Végül úgymond fellebbezett Istenhez, aki megmutatta neki méltóságát és teljhatalmát. Jób végre megismerhette Istent, akiről csak távolról hallott, és most lelkének legmélyebb szüksége elégült meg. Végül Isten helyreállította életét. Nem okoskodásra volt szüksége Jóbnak, hanem Istenre.

A pletyka lényegében egy feszültségből indul ki. Egyik kulcsmondata akár ez is lehetne: „Valaki rosszabb, mint én.” Ezt a feszültséget, mivel nem tudtuk rendezni, másvalakinél vezetjük le.


Hallgassuk végig az illetőt

Amikor valakit meghallgatunk, aki panaszkodik, fontosnak vélem, hogy valamilyen szinten belelássunk az illető helyzetébe. Nem minden esetben szerencsés leráznunk, bár néhe lehet, nincs rá időnk, vagy mi magunk is rosszul érezzük magunkat. Ami a legfontosabb, a békítő szándék. Az Úr Jézus kibékíteni jött egy haragvó emberiséget egy igazságos és szerető Istennel. Ő a közbenjáró Isten és ember között. Ahhoz, hogy békítők lehessünk, nekünk is előbb meg kell békülnünk Istennel. Mert amikor átéljük azt az újjászületést, hogy Jézus keresztje és értünk ontott vére miatt meg vannak bocsátva az Isten szemében gyűlöletesnek ítélt bűneink (holott Jézus ártatlanul, de önként halt kínhalált), szóval a bűnbocsánat átélésével fogunk tudni mi is igazán szeretni. Szeretni csak egy megbocsátott ember tud igazán. Különösen ellenségeit és az őt amúgy idegesítő embereket.

Egy panaszkodó embert tehát nem hinném, hogy elhallgatással lehet megnyugtatni. Objektív, megértést tanusító aktív hallgatással talán igen, olykor néha visszakérdezéssel, hogy jól értettük-e amit mond. Nem tanácsra van szüksége vagy feddésre ebben a helyzetben, hanem megértő szeretetre. Ki kell adnia a gőzt. A célunk őt felemelni és gyógyítani. Nem lehet elintézni egy egyszerű keresztény klisével, hogy: „A pletyka bűn.” Miért? Mert én is pletykás vagyok, és te is. Természetesen a pletyka bűn, mert romboló tud lenni. De most a cél a gyógyítás, a kötözés, a vigasztalás. Miután lenyugodott, meg fogja köszönni, hogy meghallgattad. Neked is jól esik, ha meghallgatnak. Talán még meg is fogja kérdezni a véleményedet, és akkor elmondhatod, hogy „Igazából mindkettőtöket szeretlek, és sajnálom, hogy ez történt. Ki kéne deríteni, hogy ő vajon miért tette amit tett, mi játszódott le benne.”


Befogadás, helyreállás

Ez különösen a keresztény közösségekben nagyon fontos, ahol nem kis tétről van szó. Lelkek örök sorsáról. Nem a közösségen belüliekéről, hanem a környezetükben élőkéről. Ha a közösségben bajok vannak, és a tagok marják egymást, nem tudnak kifelé szolgálni képmutatás nélkül. Elriasztja az érdeklődőket, akiknek van elég gondjuk, miért kerüljenek be még egy olyan helyre, ahol attól kell félniük, hogy ki lesznek beszélve, ha valamit elrontanak? A közösségnek egy menhelynek kell lennie, ahová a bajos ember betérhet, leteheti terheit, hallhat a Megváltóról, és az Úr szeliden meggyőzheti őt bűneiről és hiányosságairól. Ahol meggyógyulhat. Ezért talán az egyik legfontosabb dolog, amit egy közösségben gyakorolni kell, az építő jellegű konfliktus-kezelés. Pál apostol a galáciai hívőknek azt mondta, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, az önmagukat lelkieknek, szellemiebbeknek, tisztábbaknak ítélők megfeddhetik a bűnöst, de csak szelíd lélekkel, tisztában léve saját esendőségükkel is, hogy őket is bármikor elgáncsolhatja egy kísértés. A feddés célja sosem lehet ítélet és eltaszítás, hanem mindig a helyreállítás a lényeg. Egy erős, Krisztus-központú közösségben Pál azt mondja, „miért pereskedtek egymással, miért nem viselitek el inkább a kárt”? Eltűrni a szerencsétlent, imádkozni érte. Elzárni csak a végső esetben, ha végleg nem segít semmi rajta, de nem dühvel, hanem sírva, szeretve, vágyva az észhez térését és helyreállását.


A pletyka veszélyes hatása

A pletyka azért veszélyes, mert negatív információt hordoz, és bizalmatlanná teheti az embereket azzal az illetővel vagy csoporttal kapcsolatban, akiről a hír szól. Ezért a hallgatónak objektívnek kell lennie. Ha nincs felkészülve a pletyka tényére, véleménye negatívan módosulhat a hallottak alapján, és előítélete lesz. Jézusról azt pletykálták, hogy paráznaság által született, holott Máriát a Szentlélek árnyékozta be és termékenyítette meg (János 8:41). Azt is terjesztették róla, hogy embereket merít vízbe, holott ő nem merített soha senkit vízbe, csak a tanítványai. E pletyka által némi versengést próbáltak generálni közte és bemerítő János között. Emiatt Jézus elhagyta a környéket, nem ment bele a politizálásba, sem a védekezésbe. Mindenesetre hátráltatta az ottani szolgálatát (János 4:1-3).

Ha én elmondok rólad valami rosszat egy másik embernek, majd őróla is elmondok neked valami rosszat, akkor ezzel azt értem el, hogy kevésbé fogtok megbízni egymásban. Ha nem vigyázol, te is hozzáteszel ahhoz, amit mondtam, így újabb információt tudok meg róla. S ha ő sem vigyáz, ő is elmond valamit rólad, így rólad is megtudok még valamit. Enyém az irányítás, hisz mindent tudok rólatok.

A pletyka mögött tehát egyfajta ki nem adott gőz állhat, ami rosszabb esetben átfordulhat irányításba, manipulálásba, züllesztésbe, széthúzásba, szakadás okozásba.


A lelki-szellemi háttér

Érdemes itt röviden megemlíteni ennek lelki-szellemi hátterét. Az ellenség héber neve Sátán, görög neve Diabolosz. A Sátán név magyarul vádlót jelent, a Diabolosz név pedig szétdobálót. Olyasvalaki, aki vádlással szétválaszt embereket egymástól és Istentől. Első pletykája egy Istennel kapcsolatosan feltett hazug kérdés volt, azt sugallva, mintha Isten minden jót el szeretne zárni az embertől. Bevádolta Istent az ember előtt, mintha gonosz zsarnok despota lenne, akinek bizalma, Istenbe vetett hite károsult. A Biblia utolsó lapjain pedig azt olvassuk, Sátán az Isten előtt vádolja az Úr gyermekeit éjjel és nappal. Jób könyvében is Jóbot vádolta Isten előtt, hogy csak azért szereti Istent, mert Isten megad neki minden jót. Jób előtt pedig egy emberen keresztül Istent vádolta, hogy Isten okozta a természeti csapásokat, amiket pedig maga Sátán okozott.

Ma is ezt teszi Isten és ember közt. Hamis vallásokat kreál és mindent megtesz, hogy Istenképük torz és távoli legyen, vagy pedig igazságszolgáltatás-mentes érzelgő nyálas. Mindegy, csak ne az igazi Istenben higgyenek. A valóság az, hogy Isten komolyan veszi a bűn büntetését és komolyan veszi a bűnös helyreállítását. Ennek eredménye a kereszt, ahol a bűn is kőkeményen meg lett büntetve és a bűnös is örökre helyre lett állítva. Ezért Isten nagy árat fizetett, a kegyelem ingyen van, de nem olcsó. Ha szeretetből adok neked egy tízezrest, neked ingyen van, de én megdolgoztam érte. A kegyelem ingyenes, de nem olcsó. Sátán Isten kegyelmét torzítja el: a törvényt (neked mit kell tenned) kihangsúlyozza, a keresztet pedig lekicsinyiti. Mottója: Érdemeld ki az örök életet. Sokat lehetne erről írni...

Hasonló a pletyka működése is ahhoz, amit az ördög művel: legyen rólad egy rossz képem, és bizalmamat vonjam meg tőled, és adjam egy hamis képnek rólad. Ne benned bízzam, hanem a rólad alkotott képben. Lényegében ez a bálványimádás egy módosulata emberi síkon.


A korrekció

Amikor tele vagyok gőzzel, és mindenképp ki szeretném magamból adni, fontos látnunk és megértenünk, hogy az a másik ember is valahol sérült. Neki is helyreállásra van szüksége, mint nekem is. Ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint dobfelszerelés mögé ültetett kisgyerek a könyvtárban. Fülsüketítő zajt csapok és mindenki menekülni akar előlem. Isten madárijesztője lettem, aki mindenkit elriasztok tőle. A helyes motiváció tehát annak keresése, hogy mindketten helyreálljunk, még akkor is, amikor segítségért fordulunk valakihez a problémánkkal. Hogy a hallgató is érezze, a problémáról beszélünk, nem az emberről.

Itt van helye a bűnbánatnak és a megtörtségnek. Ezekre nem Istennek van szüksége, hanem nekünk. Amikor Isten segít felismernem bűneimet, kevésbé leszek ítélkező és kemény veled szemben. Nem fogok annyira kiakadni rajtad, amikor elrontod. S emiatt nem lesz bennem akkora feszültség miattad. Megértőbb leszek veled, és te sem ítéletemet fogod érezni, hanem közelségemet. Nem fogsz elzárkózni előlem, hanem könnyebben fogsz tudni te is bocsánatot kérni, mert tudod, hogy nem harapom le a fejedet. A pletyka fejét tudjuk leharapni, hisz nem kell belemennünk a feszültségbe és egymás kerülgetésébe, esetleg szembevigyorgásába. Ezért fontos a nyomorúság, mert igazi testvérré a nyomorúságban válik a barát.

A jólét és bővölködés teológiája (miszerint Isten mindig mindenkit meg akar áldani, csak nagy hit kell hozzá), egy hatalmas belső lelki áldástól foszthatja meg az embert. Attól az áldástól, hogy megtapasztalod a halál árnyéka völgyében Isten vigasztaló jelenlétét, hogy később te is vigasztalás lehess azok számára, akik épp most mennek át rajta. Mert a keresztényeket arról ismeri fel a világ, hogy szeretik, támogatják és vigasztalják egymást. Természetesen Isten megáldhat anyagilag is, de nem ez a cél. Hanem, hogy megismerd Krisztust, és hogy megszeretve irántad való vigasztaló bánásmódját, megengedd neki, hogy Ő éljen benned és vigasztaljon másokat rajtad keresztül.


Jézus szereti a pletykásokat

Hogy mondhatsz ilyet??? Nos, úgy, hogy értük is meghalt! Amikor az Úr megtörtsége vezet minket, ahogy a Krisztus-himnusz előtt írja Pál, hogy az Ő indulata legyen bennünk, egyfajta villámhárítók leszünk, akiken leereszthetik a gőzt, és megbékélhetnek. Szeretnél sok barátot? Akkor hallgasd meg az embereket (szűrőt téve szívedre) és hálásak lesznek, hogy nem oktattad ki őket, nem ítélted el őket, és érdekelni fogja őket a véleményed. S akkor elmondhatod, amit az Úr a szívedre helyezett.

Mi tehát a megoldás a pletykásságomra?
Úr Jézus, szükségem van rád. Nagyon. Sokszor én is tele vagyok gőzzel. Ilyenkor világgá kürtölném fájdalmaimat. Vagy talán ölni tudnék? Nem tudom. Olyan jó, hogy te mindig meghallgatsz, és hogy türelmesen még tartod életemet, pedig annyi ostobaságot csináltam már, és még fogok is. És te még mindig szeretsz. Sosem üvöltöd le a fejem. S tudom, hogy te őt is szereted. Kérlek, segíts úgy látnom őt, ahogy te látod, hisz te érte is meghaltál és véred folyt a kereszten, hogy őt is megmenthesd. Te nem azt nézted, hogy min kapunk össze, hanem, hogy egy nap ott lehetünk veled a mennyben, kibékülve. Változtasd meg szívemet, ez a harag nem kell ide. A tiéd, ott a helye a kereszten. Szám is a tiéd, de leginkább szívem. Hadd lehessek mások számára áldás, aki inkább meghallgat, mint kritizál és okoskodik. Hozz elém fájó lelkeket, hogy kiönthessék panaszukat nekem, és hogy elvezethessem őket is hozzád. Hadd lehessek olyan, mint Barnabás a Bibliból, a vigasztalás fia, aki mindig felkarolta a mások számára furának vélt embereket. Hisz hányszor vagyok én magam is fura? S te így haltál meg értem, nem a furaságomat nézted, hanem az értékemet. Kincsnek láttál, akiért eladtad mindened, hogy kiáss a földből és kiválts a bűn fogságából. Köszönöm, hogy nem kell többé földiesen gondolkoznom, hanem mennyei lehetek. Tölts be Szentlelkeddel, hogy képviselhessem a mennyek országát: téged. Köszönöm, hogy meghallgattál, és be fogsz avatkozni életembe. Ámen.

Válj békéltetővé a Szentlélek békessége által és nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése