Szívpupilla

Szemünk úgy van megalkotva, hogy a sötéthez lassabban szokik hozzá, mint a fényhez. Amikor lekapcsoljuk a villanyt, pár perc is eltelik, mire észlelünk valamit környezetünkből. Az elején a fénynek még ott van a „zaja” a szemünkben. Ám a fényhez gyorsan alkalmazkodik a pupilla. Ezért kell például autóvezetéskor is az úttest jobbszélére nézni, amikor szembe jön velünk egy autó vakító reflektorral – utána ugyanis nem látnánk az utat, csak a „fénycsóvát”, míg pupillánk újra kitágul és a kimerült receptorok lenyugodva ismét képesek megfelelő ingert generálni az agyba.