Istengyalázat ez, és nem istentisztelet

Most a koronavírus járvány idején megszaporodtak az online istentiszteletek és más egyéb videó beszámolók. Ezek nézése során figyeltem fel a következő dologra:

Képtelenség Isten áldását és védelmet kérni, miközben lázad az ember azellen, amit Ő megparancsolt a Bibliában.

Sültgalamb

Az élet tele van jó dolgokkal, amiket sokszor nem is veszünk észre. Olyanokkal, amik magától jók, semmit nem teszel érte, mégis ott van. A kegyelem olyan, mint egy „erőszakos” sültgalamb. Akkor is belerepül a szádba, amikor épp nem számítasz rá. Csak egy dolgod van. Észrevenni a galambtámadást. :)

Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm azt!

Zsoltár 81:11

Kövekből fiakat

Isten szólni akar ma is. Szeretni. Befogadni. Feltámasztani. Életet lehelni. És minket is élet-adóvá tenni.

Ahogy ma Apu előtt voltam, és hagytam, hogy vezessen, és tanításokat hallgattam, és könyvet olvastam, elkezdett inspirálni, hogy olvassam a Bibliát. Így szólt hozzám: „Máté 3.” Isten nagyon egyszerűen szól hozzánk, Ő, ha kérdezed, nem marad néma. Igen, azok az átsuhanó gondolatok... nem szabad leértékelnünk őket.

Ne hozz kánaánit!

Vers, kérés, ima, felhívás, amit Ábrahám szolgájának esketése ihletett. „Hadd eskesselek meg az Úrra, az ég és föld Istenére, hogy fiamnak nem a kánaániak leányai közül hozol feleséget, akik között lakom.” (1 Mózes 24:3).

Rablóbarlang

Totálisan megértem. Ismerem ezt az érzést. Jön a barátaival és látja, hogy akit szeret, semmibe veszik és kirakodóvásárt csinálnak dolgaiból. Számára ő a minden, lesi tekintetét és várja, hogy mi az ő akarata és vágya. Szereti őt. Lángoló izzó kimondhatatlan örök szenvedéllyel.

Istennel járni

Olyan jó Istennel járni. Ő sosem vádol, hanem mindig helyretesz, megerősít, bátorít és emlékeztet arra, hogy igaz vagyok. Olyan jó, hogy amikor elrontom, ő nem szid le, nem kell tökéletesnek lennem, mégis annak lát, szeret, elfogad és elhalmoz minden jóval.

Életem ereje

Az emberek sok mindenben bíznak, és sokmindenről hiszik, hogy azok tartják egyben életüket. Nebukadneccar babilóniai király (ur. i.e. 605–562) is sokáig úgy hitte, ő a királya nem csak saját életének, de mindenki másénak is a világon. Amíg csak Isten teljesen le nem csupaszította életét és el nem vett tőle mindent 7 évre (beleértve értelmét is), de csak abból a célból, hogy a király megértse, Isten a király nem csak az ő, de mindenki más életében is. A történetet Nebukadneccar saját szavaival alább olvashatjuk:

Játsszunk Mennyországosat!

Amikor gyermek voltam, szerettem a karácsonyi várakozást, mert tudtam, hogy ajándékot fogok kapni. Amikor kaptam egy játék tűzoltóautót, én lettem a világ legjobb tűzoltója. Elképzeltem, ahogy mindenféle tűzzel könnyedén el tudok bánni! Amikor Legó építőkockákat kaptam, én lettem a világ lejobb építésze, olyannyira, hogy szüleim megjegyezték: „Ébből építész lesz”. Amikor pedig beléptem a számítógépes korszakomba, tele virtuális játékkal, én lettem a legjobb katona, a legszuperebb bandita, a legkirályabb focijátékos, a legügyesebb gördeszkás, sőt, a legsikeresebb hadvezér, aki legyőzte az egész földet, az összes történelmi koszakot, sőt, az egész univerzumot a maga csillag-kapuival együtt!!!

Akkor Isten megszólított: miért elégszel meg csak annyival, hogy meghódítsd a virtuális világűrt (ami csak egy fekete üresség), ami csak a számítógéped merevlemezén létezik? Szeretnék neked valami sokkal nagyobb és maradandóbb küldetést adni: hogy megnyerd a világot Számomra a szeretetemmel! Azt hiszem, 19 éves voltam akkortájt, és épp egy űrhajós stratégiai játékkal játszottam, aminek az volt a neve, hogy „Imperium Galactica”...

A lényeg!

Amikor megkérdezzük a keresztény embereket, igazából miről is szól a keresztény élet, legtöbbször valami olyasmi választ fogunk kapni, hogy mit kell tennünk. Például, szeretnünk kell Istent teljes szívünkből, lelkünkből és erőnkből, hálásaknak kell lennünk, ismételten meg kell vizsgálgatnunk hibáinkat, gyülekezetbe kell járnunk, bibliát kell olvasnunk és így tovább. Egyszóval elénk terjesztenek egy antropomorf listát, hogy szerintük Isten mire is vágyik. Hálás vagyok viszont, hogy Jézus is beszélt erről a témáról és totál leegyszerűsítette...

A "csak"-ok

Vannak olyan pillanatok az életedben, hogy nem is tudatosan, de példát mutatsz másoknak. Amikor úgy adja a helyzet, hogy valami miatt nem te vagy a főszerepben, viszont egyszerűen csak segítesz valakit a céljában. És a kívülállók erre azt mondják: "Micsoda alázatos ember!" Te meg vakarod a fejed, mert hát ugye, ahogy mondani szokás: "nem direkt volt." Amikor "ártatlanul" vagy ártatlan: ez a kegyelem...

A társkeresés többről szól!

A világban is és az egyházban is rengeteg féle módszert kitaláltak már, hogyan keressünk társat, amelyek valakinél működnek, valakinél meg nem. Ez az egész téma a szerelemmel és a társsal egy olyan bonyolult dolog, hogy az emberek teljesen össze vannak kavarodva. De azt hiszem, itt az ideje, hogy megértsük, miről szól.

Méltatlankodsz?

Mostanában Egri Sándor "parasztpróféta" tanításait szoktam hallgatni, aki már az 50-es években is nagyon jól rávilágított a kegyelem és a vallásosság közti különbségekre. Sokan nem szerették őt, mert nem úgy hirdette az igét, ahogy sokan megszokták és hallani szerették volna. Nos, ahogy most hallgattam a régi recsegős magnoszalag digitalizált verzióját, elindult bennem ez a gondolat: Mit jelent Isten szemében méltónak illetve méltatlannak lenni?