Menü

TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2020. április 6., hétfő

Istengyalázat ez, és nem istentisztelet

Most a koronavírus járvány idején megszaporodtak az online istentiszteletek és más egyéb videó beszámolók. Ezek nézése során figyeltem fel a következő dologra:

Képtelenség Isten áldását és védelmet kérni, miközben lázad az ember azellen, amit Ő megparancsolt a Bibliában.

Most egy szomorú dolgot kell közöljek.

Hétről hétre, istentiszteletről istentiszteletre, napról napra magukat kereszténynek valló nők milliói, ha nem százmilliói minden egyes alkalommal, amikor imádkoznak, megszégyenítik a fejüket. Amikor abortusz klinika előtt tüntetnek hangosan, imádkoznak és prófétálnak, szégyent hoznak a fejükre. Amikor dicsőítik énekkel Istent, szégyent hoznak fejükre. Amikor mindenféle keresztény akciókban vesznek részt, szégyent hoznak fejükre. Amikor nagy dolgokat tesznek Istenért, szégyent hoznak fejükre.


De hogy lehet ez? Hát egyszerűen úgy, hogy nincsenek a helyükön. Isten a nőt elsősorban a férfiért teremtette, s nem egyéb más dolgokra (1Kor 11:9). A nő Isten képmásának a része: férfivá és nővé teremtette őket (1Mózes 1:27). A kettő együtt mutatja be Istent a látható világban. A nő van a férfiért és nem a férfi a nőért. Minden férfi feje Krisztus, viszont a nő feje nem Krisztus, hanem a férfi (1Kor 11:3). A nőnek kendőt kell hordania a fején, a hatalom jelét kell viselnie az angyalok miatt (1Kor 11:10). Ez hasonló a bemerítéshez. A bemerítés arról szól, hogy meghalok magamnak Krisztussal és leteszem lázadó bűnös életemet, hogy Krisztus éljen bennem helyettem, bukott ádámi természetem helyett. A kendő ugyanígy a nőnél azt fejezi ki, hogy megalázom magamat és leteszem a független feminista lázadó életemet, ami amúgy sem szerez áldást és megelégedést, és végre beállok a fejem alá.
Minden asszony pedig, aki imádkozik vagy prófétál fedetlen fővel, megszégyeníti az ő fejét; mert egy és ugyanaz a megborotválttal.
1Korinthus 11:5
Amikor egy nő nem hord kendőt, a Biblia szerint ezzel megszégyeníti a fejét. Mindegy, hogy házas vagy sem. Ha házas, akkor a férjét szégyeníti meg, aki Krisztus képmása. Ha nem házas, akkor meg az apját. (Miközben az Istentől rendelt férje valahol ott kóricál egyedül a világban, akinek nem jó egyedül – 1Mózes 2:18.) A nő nem függetlennek lett teremtve (ez az önzés tetőfoka), hanem segítőnek, és az a nő, aki nem így él, maga is a lázadást képviseli. Keresztény nők millióiról beszélek.

A kendő viselése, bármilyen meglepő is, a szellemi harc része:
Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt.
1Korinthus 11:10
A hatalmi jel arról tanúskodik, hogy itt bizony rend és engedelmesség van, nincs helye lázadásnak! Nem adok helyet az ördögnek. Nincs viszály, feleselés, vita, érzelmi manipuláció, hiszti. A férjem az úr a családban, ahogy Krisztus az Úr a kihívottak népében. Nem nyitunk ajtót a gonoszságnak és a sötétség birodalmának!

A nő nem arra lett teremtve, hogy aktivista legyen, hogy keresztény programokban kompenzálja kisebbrendűségi és megfelelési kényszerét, hogy más főnöknek pénzért dolgozzon, s ezáltal prostituálja magát, idejét, erejét, tehetségét. Ádám a segítőtársát nem véletlenül nevezte Évának, azaz anyának.

A kendő viselése szingli nők esetében azt is jelenti, hogy kész vagyok segítőtárs lenni (1Mózes 2:18), lemondok híú ambícióimról és kérem Istent, hogy vezessen engem oda a férfihoz (1Mózes 2:22b), aki számára ő teremtett engem, hogy az ő dicsősége lehessek (1Kor 11:7b).

Bármilyen maradinak tűnik is amiket mondok, az új nem feltétlenül jelent jobbat és célszerűbbet. Amit Isten kitalált, azon nem kell „javítani”. A nő sosem lesz boldog, amíg nem isteni rendeltetésében él. A kendő viselését egyébként a hatvanas évek szexforradalma óta száműzték fokozatosan még az egyházból is. Rossz fa pedig tudjuk, hogy nem teremhet jó gyümölcsöt.

Kendő nélkül hiába imádkozol vagy prófétálsz, szégyent hozol a fejedre. S nem csak a férjedre (ha nem vagy házas: akkor a világban nélküled sínylődő istentől rendelt férjedre), hanem miattad gyalázzák Isten Igéjét is (Titusz 2:3–5).

Kiút ebből a borzasztó állapotodból csak egy van. A kereszt, ahol nem csak Jézus halt meg, de neked is meg kell halnod. Bűnbánat, hogy gonosz vagy, és be kell merítkezz Jézus halálába, örökre eltemetni ezt a gonosz természetedet, javíthatatlan szívedet, aki te vagy. Krisztus életére van szükséged, nem a magadéra. Férjednek sem rád van szüksége, hanem a segítőre, Krisztus benned lévő életére (miután meggyűlölted magadat). Te nem vagy jó és nem is tudsz jó lenni, felejtsd is el örökre. A megtérés az, hogy felhagysz bizonyítani akaró büszkeségeddel és elkezded kérni és átvenni Isten természetét: a szelíd és csendes szellemet (1Pét 3:3–4).

A legtöbb gyülekezetben megvetéssel fogadott 1Korinthus 11 részletes vizsgálatát megtekintheted ebben a videóban:


Ne hozz többet szégyent a fejedre. Rendeld magad alá Isten rendjének, és mivel erre képtelen vagy egyedül, térdelj le és kérd Istent, hogy mindezt Ő munkája ki benned!

Kösd be a fejedet és nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése