Hét intés a mai intézményesített kereszténység tévelygéseire nézve

Szentírási ismereteimre, a szellemek megkülönböztetése ajándékra és az Úr indítására úgy vélem fontosnak, hogy ezeket az intéseket megosszam.

Kommersz evangélium vagy élő tanítványság? – Az istentisztelet eredete

Sok istenkeresővel (így velem is) megesett és megesik, hogy útja elején ártatlan szívvel közeledik Istenhez, eljut Jézushoz és még Bibliát is ragad. Van néhány ember, testvér, aki segíti is az úton. Aztán valahogy belekeveredik egy egyházba, istentiszteletre, szertartásra, prédikációra, klasszikus zenére, modern dicsőítésre, stb. És elfogadja, hogy ennek biztos így kell lennie. Olyan ez, mint az árukapcsolás: Ha „megrendeled Jézust”, most hozzáadjuk ingyen a vallási rendszereket is!

Ám idővel az Isten kegyelméből józanabb ember érzi, hogy valami üres, felszínes, műanyag, és nem az, amit Jézus és az apostolok csináltak és ahogy ők éltek közösen és szerették egymást. Éveket lehet elvesztegetni ilyen rendszerekben. Ebben a videóban bemutatom, hogyan váltotta fel Jézus követését a színházasdi, mely az egyszemélyes show-ember és a program körül forog. Ki az az ember, akinek a tanításait követik mind katolikusok, mind protestánsok, mind az újprotestáns, evangéliumi és szabadegyházak? Sőt, még az olyan magukat másoknál igazabbnak tartó végidei szekták is, mint Jehova tanúi vagy a mormonok, hetednapi adventisták, stb. Mindegyikük egy ember tanításaihoz vezethetőek vissza. Erről a dologról rántom le a leplet és mutatom meg, hogy a mai „kereszténység” az miért nem Jézus követése.

A videót itt tudod megnézni:

A videót innen le tudod tölteni offline használatra, hogy akár megmutathasd másoknak is.

A tanulmányban szereplő Antiókhai Ignác rövid és hosszú levélváltozatai angolul ezen a katolikus(!!) oldalon olvashatók.

Kapcsolódó videók a YouTube-on:
Vissza Jézushoz! https://youtu.be/UxuNB7QReR8
Mi a gyülekezet? https://youtu.be/mngkSHcSkms
Mi az evangélium? https://youtu.be/xXx5bRzMy4c
Mi kell az újjászületéshez? https://youtube.be/SSrD_FfqhFs

Ha tiszában vagy a gyökerekkel, hogy mi honnan indult: az igazságban lesz az életed.

A koronavírust Isten felhasználhatja az igazság keresésében

Nemrég készítettem egy videót a koronavírusról, hogy Jézus nagyobb, mint a koronavírus. Miután valaki ezt megnézte, megkeresett engem személyesen, hogy egy hónapja őt megszólította Isten a nagy koronavírus miatti gondolkozása közben, hogy kezdje el a Bibliát olvasni. Azt mondta, azóta mintha „szerelmes” lenne Istenbe. Bátorítottam, hogy tegyen bűnvallást, rendezze kapcsolatait és merítkezzen be (pl. otthon, kádba).

A felkészítő ajándékok és a teljes nagykorúság

A fizikai születés után a babának, mivel magatehetetlen és ki van szolgáltatva, intenzív szüksége van gondoskodásra. Etetésre, pelenkázásra, szeretgetésre, stb. Idővel, ahogy növekszik, elkezdi mozgatni a végtagjait, és elkezdi megismerni a körülötte levő világot. Ahogy megerősödik, már fel tud ülni, idővel tud kúszni-mászni, végül a lába és az egyensúlyérzéke is megerősödik, és elkezd önállóan járni. Játékai egyre bonyolultabbá válnak, és átfolyik tanulásba. Majd felnő és kirepül a fészekből, és teljesen önálló életet kezd élni a szüleitől. Végül ő maga is szülővé válik, és kezdi a saját gyermekeit gondozni és nevelni. Ez a sokasodás természetes folyamata. És nem lenne szabad másképp lennie ennek a szellemi, tanítványi értelemben sem!

Hiszek a dicsőítésben?

Nemrég figyeltem fel Pintér Béla egy koncert beharangozójára, melyet egy határon túli baptista „kápolnában” fog előadni, tanítással egybekötve. Már magára a „kápolna” szóra is kiráz a hideg, te jó ég, az intézményes vallás tényleg ennyire nem titkolja katolikus voltát?

A modern gazdag ifjú

Talán emlékeztek még, amikor a bolond gazdag példázatát aktualizáltam a diplomás bolondra. Ma egy másik gazdagról lesz szó, a gazdag ifjúról. Úgy vélem, tele van velük a kereszténység, és ideje rámutatni, hogy meg kell térniük, ahogyan a gazdag ifjúnak is meg kellett. Cseréljünk ki néhány szót a történetben, és nézzük meg, mi sül ki belőle.

Névtelen Biblia

Hála a modern technológiának és szorgalmas testvérek gyűjtögető és digitalizáló munkájának, ma már olyan 20 magyar bibliafordítás érhető el különböző programokban (e-Sword, theWord, mySword, myBible, stb.) A fordítók közt van katolikus szerzetes, református vagy evangélikus lelkész, független, amerikai fordítótársulattal függésben álló személy, katolikus és protestáns bibliatársulatok, illetve a görög nyelv felekezetfüggetlen megszállottjai. Mindez nagyszerű, és hálásak lehetünk mindezért Istennek!

Fussatok ki belőle

A legtöbb bibliafordítás nem adja vissza megfelelően a gyülekezet fogalmát. Egyház vagy gyülekezet szóval fordítják az eklészia (eklézsia) szót, ami kihívottak gyűlését, csoportját jelenti. Már kihívottakat a bűnből, önmagukból, önigazoló vagy vallásos cselekedeteikből és a világból. Egy vegyes összetételű istentisztelet vagy egyházi alkalom semmi esetre sem lehet bibliai értelemben vett eklézsia. Maximum egy evangelizáció (már ha az evangélium egyáltalán elhangzik az apostolok által hirdetettel megegyező tartalommal), de nem eklézsia. A monológ prédikáció is az evangelizációhoz kötődik, amikor a megfeszített Jézust hirdetik (görög: kerüsszó, euaggelidzó), és nem a szentek közé való, ahol a Szellem által vezetett párbeszéd az egyetlen elfogadható kommunikáció egymás Krisztusban való teljes felnőttkorúságra való felépítésére gyámok helyett (dialegomái). Akárhol, ahol pulpitust látsz egy mikrofonos emberrel, az nem eklézsia, hanem maximum egy evangelizáció, de legtöbbször sajnos inkább csak egy színházi program.

Az „istentisztelet” és a „dicsőítés” nem biblikus

Még annakidején Frank Viola: Pogány kereszténység? c. könyve felnyitotta a szemem mindarra, ami 18 éves hívő pályafutásom során belül mindig is zavart. Miért van az, hogy Jézus tanít EGY dolgot, erre a gyülekezet, egyház, felekezet csinál egy MÁSIK dolgot? Miért van az, hogy Jézus valamit ELLENEZ, az egyház pedig csak azért is CSINÁLJA? Előbb-utóbb remélhetőleg eljön a pont az ember életében, amikor Isten leleplezi számunkra a mostani „épület-pásztor-pulpitus-program” típusú „istentiszteletek” nem biblikus hibáit, és segít visszatérni az egyszerű bibliai modellhez.

Kint vagy bent?

Nagyon sok hamis gyülekezet olyan ostobaságokat tanít az állítólag újjászületett hívőknek, mint „közelebb kerülni Istenhez”, mert teljesen tudatlanok az „Új Teremtés” és a „Krisztus Szelleme bennünk van” témákban...

A textil anyagok szabás előtti beavatása

Bár kissé furcsa címet adtam a mai cikkemnek, mégsem egy háziasszonyoknak szánt instrukciót szeretnék közölni. Ma reggel egy történetet olvastam Fülöpről az Apostolok Cselekedetei 8-ban, aki sok samáriai városban hirdette az Isten Országáról és a Jézus Krisztusról szóló örömhírt. Talán egy másik cikkre lenne szükség ahhoz, hogy részletesen elmondjam, milyen dolgokat tanított ezen keresztül az Úr most nekem, de itt most egy különlegességet osztanék meg, ahogy vezetett a tanulmányozás során. Olvassátok el az ApCsel 8-at ti is.

Újrakezdés

Építkezéskor egy nagyon romos épületet célszerűbb elbontani és helyette újat alapozni és azt felépíteni. A keresztény reformáció annak idején meglévő nagyon torz „egyházi rendszert” próbálta úgymond megfoltozni a felismert bibliai igazságokkal. Újabb és újabb reformerek jöttek újabb és újabb foltozásokkal, és alapult köréjük egy-egy újabb -ista vagy -ánus egyházrendszer. Tehát a meglévő romos épületre húztak újabb és újabb tornyokat, annak elhagyása helyett.

Hagyomány vagy hit?

Mi jut eszünkbe nekünk egy kis keresztény faluról? Régi templom? Szokások? Hagyományőrzés? Nem tudom. Állítólag vannak jó hagyományok… Állítólag lehet egyszerre hinni is, meg hagyományokat őrizni… Hiszen, ha keresztény, akkor hagyományőrzés. S ha a faluban valaki másképp csinálja... ez esetben nehéz lehet a pletykákat elviselni. Nem tudom. Itt olvasom Jézus szavait. Tényleg elbizonytalanodtam. Most akkor hagyomány, vagy hit?