5 dolog, amit tudnod kell a koronavírus-támadás idején

Sokan sokfélét mondanak, mire kell odafigyelni a koronavírus támadás idején. Vannak nagy hangzatos beszédek és szinte mindegyik az „önátmentés”-ről szól, azaz: hogyan élhetjük mindezt túl, s hogy ne féljünk, stb. Ezért, mint aki az evangéliumot hirdetem, hadd tegyem közzé most a legeslegfontosabb öt dolgot, amit tudnod kell (nem csak) a vírustámadás idején.

Lehet-e bármiféle garanciám az üdvösségem felől?

Hogyan lehet az ember biztos abban, hogy a hite őszinte, és hogy Jézus elfogadta őt? Nézzünk meg két egymással ellentétes esetet, amivel az embereknek küzdelmeik vannak, majd magát a megoldást.

Ez az a nap

Kapsz egy meghívót egy rendezvényre, melyben valami ilyesmi áll: „Gyere el, ez az a nap, amelyen örvendezni fogunk, jó lesz!” Épp egy YouTube klippet nézel egy „Ez az a nap” koncertről. Esetleg te magad is voltál már a Puskás Ferenc Stadionban egy ilyen rendezvényen. De lehet, hogy vasárnap a gyülekezetben a dicsőítésvezető próbálja a fáradt és álmos testvéreket némi több aktivitásra ösztönözni, hiszen „ez az a nap, amit az Úr szerzett”. Lehet, te is találkoztál már az „Ez az a nap…” mondattal, amivel egy rendezvényre vagy összejövetelre utaltak. Ez a cikk most arról fog szólni, hogy eredetileg Isten mit is értett az alatt, hogy „Ez az a nap…”

„Mert Ő él, és nagyobb mindennél!”

Talán ismeritek azt a dalt, aminek strófája így szól: „Csak Istenben bízz én lelkem, | Mert Ő él, és nagyobb mindennél!” Nos, amikor most hétvégén énekeltük néhányan ezt egy idősotthonban, mintha ez a sor különösen is élővé vált számomra, annyira, hogy kénytelen voltam újra megismételni a versszakot, és előtte kimondani: „És most jön a legszebb rész: Mert Ő él, és nagyobb mindennél.”

Az egyetlen elfogadható dolog

Kedves Testvéreim, nagyon szeretlek titeket. Szeretnék valamit elmondani nektek, amiről úgy gondolom, hogy nagyon fontos és aktuális. Ahogy ma elmélkedtem Isten dolgain, két dolog jött fel bennem.

Az egyik az, hogy ez a világ elmúlik, és annak kívánsága, de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (1János 2:17)

A másik pedig egy nagyon érdekes észrevétel volt. Előre is elnézést kérek, ha a szó és a téma, amit használok, furcsa lenne.

Az egyetlen testnedvünk, ami kijön belőlünk, ami nem vált ki undort az emberből, hanem tiszta: a könny. A könny. Miért más a könny a többi testnedvtől? A többi miért okoz undort?

Az üdvösség sisakja

A héten egy barátom számolt be arról, hogy egy Zala megyei gyülekezetben olyan tanítást hallott, ami azt ecsetelte, hogy bár megkaptuk ingyen Jézusban az üdvösségünket, mégis, csak akkor a miénk, ha mindvégig kitartunk. Amikor rákérdeztem, hogy a kitartást, mint a meglévő üdvösség (a benned levő új Élet) gyümölcsét értette a tanító, barátom azt mondta, nem, hanem, hogy neked kell kitartanod ahhoz, hogy végül tényleg a tiéd legyen az üdvösség.