Protekció

Rövidebb-hosszabb szünet után úgy vélem, ismét elkezdek írni. Egy barátom kérdezte, mikor írok végre, mert annyira szereti olvasni a blogomat, csak már hiányzott neki valami friss. Nos, addig nem igazán szeretek írni, amíg valami olyan dologra nem bukkanok, ami engem is megérint. Most úgy érzem, elérkezett az idő.

Facebook gyülekezet (Faceodícea)

Nemrég beugrottam egy scifientikváriumba. Tudjátok, egy jövőségboltba, ahol egy csomó még nem is létező kacatot lehet találni. A szemem hirtelen egy UV-fénnyel világító "FBV" Biblián akadt meg. A rövidítést megnézve ez egy FaceBook Verziójú Biblia volt. Kinyitottam találomra és ezt találtam a végítéletnél:

"Akkor majd odafordul a balkeze felől állókhoz is: éhes voltam, de csak lájkoltatok. Szomjas voltam, innom nem adtatok, csak lájkoltatok. Idegen voltam, de nem fogadtatok be, csak "ismerősnek" jelöltetek. Nem volt ruhám, csak megjelöltetek a fényképen. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni, csak lájkoltátok állapotfrissítésemet."

Tetszik, még ha nem is igaz?

Bizonyára mindenki hallott már a legújabb őrületről: a lájkolásról. Az angol "like" (ejtsd: lájk) jelentése: tetszik, kedvelni. Az interneten egy adott cikket, képet, hozzászólást, stb. megjelölhetünk, hogy tetszik. (Pl. már ezen a blogon is lehet lájkolni a cikk alatt a Tetszik gombra kattintva.) A gép pedig kiírja, hogy hány embernek tetszik. Bár nincs kimondva, mégis az érzésünk támad, hogy ha valami minél több embernek tetszik, annál inkább "jobb". És lehet, hogy tényleg jó, de az is lehet, hogy félrevezetés az egész...