A régieket ingyen sem említik...

Itt az újév, valami réginek a vége és valami újnak a kezdete. Az az ember, aki Istent tette meg élete irányítójának, felkészülhet arra, hogy Isten mindig valami olyat tervez, amihez képest a múlt labdába se rúghat...

Pofonegyszerű!!!

Talán volt már úgy, hogy felidegesítetted magad amiatt az egy szerencsétlen ember „almafás esete” miatt, hogy basszus, miatta ilyen gáz ez a világ, és én is szenvedek, no és persze az Isten is bűnösnek lát, és ez totál nem fer így! Hogy jónak kell lennem, különben pokolra kerülök. Barátom, van egy totál jó hírem így karácsony előtt.

A szeretet-gyógyszer pozitív mellékhatása

Egy kis bátorító és elgondolkoztató üzenet:

Nem az a szeretet, hogy mi szeretjük Istent, hanem, hogy Ő szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért.

1János 4:10

Gyere és éld át velem te is! :)

Készítettem egy egyszerű segítséget, hogyan osszuk meg Jézusban kapott örömünket lelkesedéssel úgy, hogy a másikban is öröm támadjon. Ez nem egy kőbe vésett törvény, hanem csak egy amolyan „forgatókönyv”, amitől természetesen el lehet térni, át lehet alakítani és ki lehet egészíteni az alkalomnak megfelelően. A lényeg, hogy legyen nagyon személyes és Jézus személyes jóságát kihangsúlyozó. Észérvek helyett egyszerűen csak hívjuk fel környezetünket, hogy tapasztalják meg Isten jóságát (mint ahogyan egy ételről sem beszélni kell, hanem meg kell kóstolni). Kezdhetjük pl. valahogy így:

ÉREZZÉTEK és LÁSSÁTOK meg, hogy JÓ AZ ÚR! BOLDOG az az ember, aki ŐBENNE BÍZIK.

Zsoltár 34:9

A biciklikerekek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű versenybicikli. A kisfiú, akié volt, nagyon szerette és sokat kerékpározott vele. Ám egy nap, ahogy a kisfiú felpattant rá és elindult vele, az első kerék küllői elkezdtek azon vitatkozni, hogy melyik küllő miért épp ott van, ahol van? „Te miért vagy pár fokkal arrébb, mint én? Neked is itt kellene lenned, ahol én vagyok!” „Tévedsz! Szerintem én vagyok a jó helyen és neked kellene átkerülnöd ide hozzám!” „Á, bolondok vagytok ti mindketten, én itt vagyok szemben veletek, és mindent jól látok!”

Ezenközben a hátsó kerék küllői vígan elvoltak a helyükön és élvezték az iramot, ahogy elszédülve száguldanak hegyen-völgyön, árkon-bokron, és hálásak voltak a kissrácnak, hogy elvitte őket mindenféle szebbnél-szebb helyekre.

Tankolj fel már korán reggel!

Jó reggelt, kedves Barátaim!

Ahogy egy újabb nap elé nézünk, talán azon csodálkozunk, hogyan fogunk megbírkózni a ránk nehezedő feladatainkkal, a ránk leselkedő frusztráló helyzetekkel és a nem mindig oly kedves emberekkel. Honnan vesszük az energiát és azt a rózsaszín szemüveget, ami által mindenben a jót fogjuk látni és még ellenlábasainkat is megvidámítjuk?

Nos, ismerek valakit, aki azt mondta, menjünk hozzá terheinkkel, minden gondunkat őrá vessük, mert neki gondja van ránk, és azt mondta: maradjunk meg az ő szeretetében. Ahelyett, hogy róla hosszasan beszélnék, inkább (ahogy némely web-oldalak szokták) átirányítalak hozzá. Gyere velem!

Játsszunk Mennyországosat!

Amikor gyermek voltam, szerettem a karácsonyi várakozást, mert tudtam, hogy ajándékot fogok kapni. Amikor kaptam egy játék tűzoltóautót, én lettem a világ legjobb tűzoltója. Elképzeltem, ahogy mindenféle tűzzel könnyedén el tudok bánni! Amikor Legó építőkockákat kaptam, én lettem a világ lejobb építésze, olyannyira, hogy szüleim megjegyezték: „Ébből építész lesz”. Amikor pedig beléptem a számítógépes korszakomba, tele virtuális játékkal, én lettem a legjobb katona, a legszuperebb bandita, a legkirályabb focijátékos, a legügyesebb gördeszkás, sőt, a legsikeresebb hadvezér, aki legyőzte az egész földet, az összes történelmi koszakot, sőt, az egész univerzumot a maga csillag-kapuival együtt!!!

Akkor Isten megszólított: miért elégszel meg csak annyival, hogy meghódítsd a virtuális világűrt (ami csak egy fekete üresség), ami csak a számítógéped merevlemezén létezik? Szeretnék neked valami sokkal nagyobb és maradandóbb küldetést adni: hogy megnyerd a világot Számomra a szeretetemmel! Azt hiszem, 19 éves voltam akkortájt, és épp egy űrhajós stratégiai játékkal játszottam, aminek az volt a neve, hogy „Imperium Galactica”...