Menü

TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2010. november 5., péntek

A megbocsátás súlyosan helyreállítja az Ön és környezete kapcsolatát

Megbocsátás...

Mint valami cigi-felirat, csak ez jobb. Ez is függőséget hoz létre. Ha egyszer beleszívunk a megbocsátás levegőjébe, s így ráérzünk a menny légkörére, akkor soha nem akarjuk letenni, sőt, mindenkit meg akarunk vele áldani.

Tanultam egy "titkot" az Úrtól, ami nem is annyira titok. A lényeg az irgalmasság. Ezt tűztem ki életem zászlajául, és ha tudok, e téren szeretnék szolgálni. Az embert szeretni, a sátánt gyűlölni. Ez alatt azt értem, akármilyen "szemét" is a másik, az okozóját kell megdorgálni, az ember csak áldozata a Gonosznak, akár elkövető, akár sértett. És szerintem ez minden szolgálat alapja, legyen az szabadító szolgálat, vagy igehirdetés, stb... Szeretni az embereket, mert ezzel szeretem Istent. Nemrég élhettem át, milyen is az a tiszta, képmutatás nélküli tényleg szeretetből fakadó közbenjárás. Mintegy apró bepillantást nyertem Isten szívébe...

... és micsoda bűnbánat jött ebből! Ó én nyomorult ítélkező ember! Milyen távol áll az én szívem az Övétől. Mennyi értékes időt pazaroltam el morgolódással, ahelyett, hogy áldottam volna másokat.

Ó jajj, a kritizálás, az egyik legnagyobb szellemi ellenségünk. Szegény szerencsétlen beteg világnak, és annak bűneiben Isten dicsősége nélkül szűkölködő lakóinak egy kegyelems, irgalmas, hosszútűrő és nagy szeretetű Istenre van szüksége, akit ki fog bemutatni, mikor Jézus tanítványaiként mi is morgológunk és panaszkodunk az emberekre?

Úr Jézus, adj nekünk oly sok kegyelmet, hogy irgalmasságod diadalmaskodjon ítélkező természetünk felett!

Kritikamentesen és Isten megbocsátását megélve nyugodt lesz az életed!

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

0 bloggeres hozzászólás:

Megjegyzés küldése