Megígérem -- elbukok -- megbánom -- megígérem -- elbukok -- megbánom.
Nos, van egy jó hírem számodra, és szeretném tudatni veled, hogy nem te vagy az egyetlen, aki ezzel küszködsz.
Az én életemben is volt egy ilyen időszak. A gyülekezetben nem tanították nekem Isten kegyelmét és felemelését a Szentlélek ereje által, csak a 10-parancsolatot és az ehhez hasonló "tedd-netedd" társait.
És persze én akartam is ezeket követni, de sose sikerült. Mindig volt, amiben elbuktam. És persze ilyenkor mindig szörnyen éreztem magam, és tudtam, hogy nem jó, így hát megbántam. És elkezdtem szabadkozni és megígérni Istennek, hogy nem fogom csinálni.
És persze csak annál rosszabb lett, mert... úgy hittem, amikor újra elbuktam, hogy ezzel most jól becsaptam szegény Istent. És erre jött még több szabadkozásé és újabb ígérgetések...
És sose sikerült...
Egy idő múlva elegem lett az egészből, és azt mondtam: "Istenem, én nem tudok Neked megfelelni, kérlek, szabadíts meg Te engem, és akkor sikerülni fog."
És ekkor el tudtam engedni a problémát. Már nem féltem Istentől, mert beismertem, hogy én tehetetlen vagyok, és hogy Ő változtasson meg. És rájöttem, amikor Ő emel fel, akkor még csak erőlködnöm sem kell az adott kísértéssel szemben!
És bármi is történjék, most már tudom, hogy Istennel való kapcsolatom nem az én jóságomtól függ, hanem kizárólag az Ő hűségétől!
Tehát arra bátorítalak, hogy amikor megbánod a bűnödet, ne kövesd el azt a hibát, hogy "megtérek (én) és megígérem (én), hogy jó leszek (én)".
Ehelyett imádkozz így: "Mennyei Atyám, kérlek, szabadíts meg (Te), újíts meg (Te), tölts be (Te), adj erőt (Te) Jézus nevében, az Ő vére által!"
Fontos a vér. A vérben van az élet, és mivel Jézus vére érted folyt, így az Ő élete lüktet benned, amennyiben kéred az Ő vérét. Az erőforrásod nem te vagy, hanem Jézus vére!
Ő az Út és nem a te megfelelésed.
Ő az igazság és nem a te szíved (az csalárdabb mindennél).
Ő az élet és nem a te erkölcsösséged.
Jézus nem azt mondja, hogy maradj jó, hanem azt, hogy maradj Őbenne.
Aki akarja, olvassa el Pál apostol esetét a törvénnyel, ahogy igyekezett betartani, de sose sikerült neki: Róma 7. Önmagáról itt 44x ír. Önmaga körül forgott: én, én, én majd jobb leszek. De végül erre jutott: "Énbennem semmi jó nincs." S végül: "Ki szabadít meg engem? Hála Istennek, az Úr Jézus Krisztus által [szabadulok meg]". És ezután jön a Róma 8, ahol már Pál nem is önmagáról beszél, sem az ő erőlködéséről, hanem a Szentlélek erejéről, méghozzá 20x.
Az erőlködős 7. és a felszabadulás 8. részeit ez a mondat választja el egymástól:
"Nincs tehát immár semmiféle kárhoztatás [vádlás, önvádlás] azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mivel az Élet Lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől."
"De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!"
Ézsaiás 40:31
"Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, ... Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek ... Ne félj, mert én veled vagyok."
Ézsaiás 43:1-5
Ha Isten hűségében és nem a magad erejében bízol, akkor nyugodt lesz az életed.
Kapcsolódó cikkek: