Kérem, azo­no­sít­sa magát!!!

A Bib­lia min­dig tud újat mon­da­ni. Nincs olyan, hogy ááá, ezt már ol­vas­tam, ugor­gyunk. Jézus meg­kí­sér­té­sét már vagy ezer­szer el­ol­vas­tam, de kér­tem az Urat, mégis mu­tas­son va­la­mi újat, amit még nem lát­tam meg eddig: va­la­mi ak­tu­á­li­sat. Mel­les­leg, mi a csu­dá­nak ol­vas­suk a Bib­li­át, ha nem aka­runk ta­nul­ni be­lő­le va­la­mi fon­to­sat? Nos, ez a be­jegy­zés nem jött volna létre, ha nincs Isten, aki ismét meg­mu­ta­tott egy fon­tos dol­got. :)

A szto­ri rö­vi­den
A Lu­kács evan­gé­li­u­ma 4 sze­rint Jé­zust ki­vit­te a Szent­lé­lek a pusz­tai "Le­gyen Ön is mil­li­o­nos"-ba be­me­rít­ke­zé­se után. Jézus böj­tölt, tehát nem evett, majd meg­éhe­zett. Ekkor ment oda hozzá a já­ték­ve­ze­tő, Sátán, hogy fel­te­gyen neki három kér­dést. (A szem­lél­te­tés ked­vé­ért Sátán kí­sér­té­se­it kér­dé­ses for­má­ban mu­ta­tom be.)

1. Isten Fia vagy? Ha igen, akkor mondd ezek­nek a kö­vek­nek, hogy vál­ja­nak ke­nyér­ré.
2. Le­bo­rul­nál imád­ni engem? Ha igen, akkor neked adom a világ összes or­szá­gát, mert nekem ada­tott, és annak adom, aki­nek aka­rom.
3. Isten Fia vagy? Ha igen, akkor nem ug­ra­nál egy­sze­rű­en csak le erről a magas hely­ről, hisz Isten úgyis meg­véd.

Mire akart itt Sátán ki­lyu­kad­ni? 
Nem csak úgy egy­sze­rű­en kí­sért­get, kér­dez­get, hogy­ha száj­íze sze­rint meg­fe­le­lünk, akkor meg­kap­juk a mil­li­ó­kat. Más célja van neki. Ahogy anno Vágó úr is min­dig el­bi­zony­ta­la­ní­tot­ta já­té­ko­sa­it a he­lyes vá­lasz­ban, ezt teszi az ördög is. Vol­ta­képp a go­nosz  nem csi­nál mást, mint Jézus sze­mély­azo­nos­sá­gát kér­dő­je­le­zi meg. Hogy Ő ki­cso­da, mi az élet­cél­ja, miért van itt a vi­lá­gon. Jézus, biz­tos ez a he­lyes vá­lasz? Nem a másik? Szó­val, me­lyi­ket je­löl­jük meg?

Sátán három módon tá­mad­ta Jézus iden­ti­tá­sát:
1. Bi­zo­nyítsd be az el­hí­vá­so­dat! Hogy az vagy, aki. Ha Isten Fia vagy, akkor azért ezt látni is kéne. Te­gyél va­la­mit. Védd meg magad. Csi­nálj va­la­mi trük­köt. Sátán első kí­sér­té­se tehát a tel­je­sít­mény­re megy rá, va­la­mit te­gyél le az asz­tal­ra!
2. Vál­toz­tasd meg az el­hí­vá­so­dat! Fi­gyelj már Jézus, én is meg tudom adni, amit Isten akar. Nem kell olyan szi­go­rú­an ven­ned. Mi lenne, ha nem Isten Fia len­nél, hanem Sátán Fia? A lé­nyeg, hogy az én mód­sze­re­i­met kö­vesd. Nyu­god­tan csal­hatsz, ha­zud­hatsz, a lé­nyeg, hogy amit Isten meg­ígért neked, én a könnyebb úton meg tudom adni neked. A cél szen­te­sí­ti az esz­közt. Azt aka­rod, hogy min­den­ki téged imád­jon? Hát nem ezt akar­ja Isten is, Jézus? Ezt én is meg tudom neked adni. Na jó, egy kis mul­ti­le­vel mar­ke­tin­get aján­lok: imádj engem, és a má­so­dik szint­re be­ra­kok alád min­den­kit, és így min­den­ki téged fog imád­ni. Nem sok­ban tér el, Jézus, csak egy picit. De meg­ka­pod, amit akarsz.
3. Élj vissza az el­hí­vá­sod­dal! Hasz­náld ki az el­hí­vá­so­dat! Isten úgyis meg­véd, azt csi­nálsz, amit akarsz. Fi­gyelj, Isten úgyis el akar vinni a ke­reszt­re, nem? Addig úgyse hal­hatsz meg? Akkor egy ki­csit po­én­kod­junk, jó? Bun­gie jump­ing kötél nél­kül! Jó buli, nem? Úgyse lesz baj!

Mit tett mind­há­rom­szor Jézus?
Ami­kor azt ol­vas­suk, hogy "meg van írva", vol­ta­képp a Bib­li­át elő­tér­be he­lyez­ve el­uta­sí­tot­ta, meg­ta­gad­ta Sá­tánt kér­dé­se­it. Ez van a Bib­li­á­ban és kész. Is­mer­te az Igét, össze­ve­tet­te Sátán kér­dé­se­i­vel, az Igé­nek adott iga­zat, és han­go­san ki­mond­ta a szá­já­val. A Sá­tán­nak nem elég egy egy­sze­rű "nem", mert akkor jön a "miért nem?" Mikor ki­mon­dod az Igét, akkor két­sze­re­sen is győ­zöl: 1. amíg az Igét mon­dod, addig se Sátán be­szél és így nem tud meg­bo­lon­dí­ta­ni, 2. a szel­le­me­det meg­erő­sí­ted az igaz­ság­gal. Az el­len­ál­lás­hoz ez le­gyen a hoz­zá­ál­lá­sunk: 1) En­ge­del­mes­ked­je­tek azért az Is­ten­nek [=Isten Igé­jé­nek]; 2) áll­ja­tok el­le­ne az ör­dög­nek, és 3) elfut tő­le­tek." (Jakab 4:7)

Sátán ez­után el­tá­vo­zott tőle
Leg­alább­is egy időre. Aztán a Máté 16:13-23 alatt azt ol­vas­suk, hogy Sátán újra elő­jött. Na­gyon trük­kös tud lenni. Jézus meg­kér­dez­te ta­nít­vá­nya­it, kinek tart­ják őt az em­be­rek, majd maguk a ta­nít­vá­nyok. A sok vé­le­mény után Péter ki­mond­ta: "Te vagy a Krisz­tus, az élő Isten Fia". Tehát Jézus iden­ti­tá­sát el­ta­lál­ta Péter. De még­sem ő, hanem az Atya adta neki tud­tá­ra, be­ül­tet­ve Péter fe­jé­be ezt a gon­do­la­tot. Majd hir­te­len va­la­ki más vette át a mik­ro­font Péter gon­do­la­tai kö­zött, és meg­szó­lalt: "Jézus, neked nem sza­bad meg­hal­nod!" Is­me­rős? Ez a 2. kí­sér­tés volt: vál­toz­tasd meg az el­hí­vá­so­dat. Nos, és a trükk az, hogy épp az előbb mon­dott egy is­te­ni dol­got Péter. Így sok­kal meg­győ­zőbb lesz a ha­zug­ság!
Épp ezért az Ige szá­mít, nem az em­be­rek. Mi össze-vissza be­szé­lünk. Egyik pil­la­nat­ban bá­to­rí­tunk, másik pil­la­nat­ban le­hor­dunk. Jézus azt mond­ta, onnan tudod ki­szűr­ni a Sá­tánt az em­be­ri vé­le­mé­nyek közül, hogy "úgy gon­dol­ko­zol, mint az em­be­rek és nem úgy, mint Isten." Isten Igé­jét tedd a leg­ma­ga­sabb hely­re. Az em­be­rek el­lent­mon­dó vé­le­mé­nyei és ér­ve­lé­sei nem szá­mí­ta­nak. "Tá­vozz tőlem!"
Majd ugyan­ez a hang hal­lat­szott, ami­kor a ke­resz­ten volt Jézus: "Ha Isten Fia vagy, szállj le a ke­reszt­ről!" Ma­gya­rul: ne halj meg! Megint csak: vál­toz­tas­suk meg egy picit az el­hí­vást. Ta­nul­ság: szok­junk hozzá, hogy Sátán ki­tar­tó. Ezért mond­ja Péter: "Erő­sít­sé­tek meg el­hí­va­tá­so­to­kat és ki­vá­lasz­tá­so­to­kat, mert ha így tesz­tek, nem üt­köz­tök meg soha." 2Pé­ter 1:10 A ki­vá­lasz­tás az üd­vös­sé­ged: "Tudom, hogy a Menny­be me­gyek, mert hi­szek Jézus meg­vál­tó ha­lá­lá­ban és fel­tá­ma­dá­sá­ban és kész!" Az el­hí­va­tás pedig az a sze­rep­kör vagy -körök, ami­ket Isten népe kö­zött vég­zel és ál­dá­sá­ra van a töb­bi­ek­nek.

Jó, de hon­nan tudom meg az el­hí­vá­so­mat?
Nos, pl. el­jársz egy élő, a Bib­li­át szö­veg­kör­nye­zet sze­rint he­lye­sen ta­ní­tó gyü­le­ke­zet­be, és egy­szer csak ész­re­ve­szed, hogy va­la­mit szí­ve­sen csi­nálsz. Pél­dá­ul én el­kezd­tem do­bol­ni hű­sé­ge­sen. Aztán Isten a szí­vem­re tette, hogy ta­nul­jak meg gi­tá­roz­ni is, mire én til­ta­koz­tam, hogy az nekem nem megy. Ma már tudok gi­tá­roz­ni. Ké­sőbb újra elő­jött két ember szá­já­ból, hogy "di­cső­í­tés­ve­ze­tő le­szel", és be is ug­rott meg­té­ré­sem­ko­ri gon­do­la­tom: "ha van Isten, az élet ér­tel­me Is­tent di­csér­ni." Jó, de most már 12 éves ke­resz­tény va­gyok, sok idő telt el és ez a meg­erő­sí­tés még ma is kell. Ter­mé­sze­te­sem más mó­do­kon is meg­kap­ha­tod az el­hí­vá­so­dat.
Lehet, hogy te is tudod, mi az el­hí­vá­sod, de még bi­zony­ta­lan vagy. Csi­náld hű­sé­ge­sen, ami­ről úgy véled, az el­hí­vá­sod, hit által el­kezd­ve! Azt meg­lát­juk mi lesz be­lő­le.
Lehet, hogy ab­szo­lút nem tudod, mi az el­hí­vá­sod? Kezdj el né­hány he­lyen se­gí­te­ni és nézd meg, hol érzed jól magad, és hon­nan jön po­zi­tív vissza­jel­zés. Mert az el­hí­vás lé­nye­ge, hogy sze­re­tet­tel szol­gálsz a Test­ben má­sok­nak, meg­ál­dod őket. Nyil­ván abban, ami amúgy is "ki­fo­lyik" be­lő­led, az éle­ted­ből.
Ha meg nincs semmi, ami ma­gá­tól menne? Ne eről­tesd. Nem kell meg­fe­lel­ned! Van egy alap el­hí­vás, ebben légy szi­lárd, a többi jön ma­gá­tól: "Hű az Isten, aki el­hí­vott ti­te­ket az Ő fi­á­val, Jé­zus­sal a kö­zös­ség­re." 1Ko­rin­thus 1:9. Ha nincs "spe­ci­á­lis" el­hí­vá­sod, akkor légy kö­zös­ség­ben Jé­zus­sal bib­lia­ol­va­sás­sal házi cso­port­ban vagy a gyü­le­ke­zet­ben (ha van el­hí­vá­sod, akkor is!). Őt ke­resd, őt akard meg­is­mer­ni és őt lásd meg a töb­bi­ek­ben és előbb-utóbb va­la­ho­vá be fogsz il­lesz­ked­ni. Tudod, em­bert ba­rát­já­ról, hívőt Jé­zu­sá­ról. Ami­lyen az is­ten­ké­ped, olyan­ná válsz te is.

A meg­erő­sö­dés titka
A sze­re­tet­kö­zös­ség jó vé­de­lem az ördög kí­sér­té­se­i­vel szem­ben. A kri­ti­kus kö­zeg­gel vi­gyázz. Te se légy má­so­kat kri­ti­zá­ló, el­bi­zony­ta­la­ní­tó. Se­gít­sünk egy­más­nak meg­ta­lál­ni a he­lyün­ket, és örül­jünk, ha va­la­ki meg­ta­lál­ta és a he­lyén van. Mások el­csüg­gesz­tő kri­ti­ká­it pedig nyu­god­tan dob­juk a sze­mét­be, mert iga­zá­ból csak Egy­va­la­ki­nek a vé­le­mé­nye fog szá­mí­ta­ni a mennyei ju­ta­lom­osz­tás­kor. Ez jus­son eszünk­be, ami­kor épp mi­ne­künk támad má­sok­ról va­la­mi "ér­de­ke­set" mon­da­ni. Mon­dom én, aki hívő éle­tem­ben már annyi­szor kö­vet­tem el ezt a hibát, és iga­zá­ból a Menny­ben úgyse lesz semmi ér­té­ke. Csak az szá­mít, ami­ben áldás va­gyok.
De egyet je­gyez­zünk meg: "Nél­kü­lem - mond­ja Jézus - sem­mit sem tud­tok cse­le­ked­ni." Én nem tudok sze­ret­ni, nem tudok jó lenni, nem tudok elég hű­sé­ges lenni. Ne vá­dold magad, ha nem vagy "jó ke­resz­tény". Is­merd el, hogy nem megy, és várd a cso­dát Jé­zus­tól. Van egy el­kép­ze­lé­sed, miben sze­ret­nél jobb lenni. Ahe­lyett, hogy ön­ma­ga­dat vá­do­lod és saj­ná­lod, hogy nem megy, ezt a gon­do­dat is vesd Jé­zus­ra, és ő gon­dos­ko­dik rólad. Ol­vasd el a 130. zsol­tárt, mert az Úrnál van a ke­gye­lem és bő­sé­ges nála a sza­ba­dí­tás!

Jézus pél­dá­ja 
Jézus meg­lát­ta, Ő miben lehet mások ál­dá­sá­ra: ta­ní­tott Isten or­szá­gá­ról, meg­sza­ba­dí­tot­ta a beteg em­be­re­ket az ördög ha­tal­má­ból, végül oda­ad­ta magát ön­kánt vált­sá­gul so­ka­kért. Ő meg­ál­dott engem, hogy in­gyen a menny­be me­hes­sek. "Is­te­nem, mivel tudod raj­tam ke­resz­tül meg­ál­da­ni a töb­bi­e­ket, hogy kö­ze­lebb ke­rül­hes­se­nek Hoz­zád? Vál­toz­tass olyan­ná és azzá, ami­lyen­né és akivé sze­ret­néd, hogy le­gyek. Jézus ne­vé­ben le­gyen meg a Te aka­ra­tod éle­tem­ben min­den­ben. Ámen."

Lásd meg, miben vagy mások ál­dá­sá­ra, a töb­bi­re mondj nemet, és nyu­godt lesz az éle­ted.