Az igazi mél­tó­ság és te­kin­tély titka

Haj­csár­ko­dás? Ki­a­bá­lás? Hi­bá­ink­kal való vissza­élés? Ez lenne a te­kin­tély?
Nos, azt hi­szem, a Fő­nök­től és mu­zsi­ku­sá­tól le­het­ne mit ta­nul­ni...

Az is­te­ni arany­sza­bály

Em­lé­kez­tek azok­ra a mon­dá­sok­ra, hogy "Ha meg­dob­nak kővel, dobd vissza ke­nyér­rel!"? Vagy: "Amit akar­tok, hogy az em­be­rek ti ve­le­tek cse­le­ked­je­nek, mind­azt ti is úgy cse­le­ked­jé­tek azok­kal."? Az első mon­dat­ról talán is­me­re­tes, hogy nincs benne a Bib­li­á­ban. Nos, a má­so­dik mon­dat sem ám csak így ön­ma­gá­ban sze­re­pel. Vajon a szö­veg­kör­nye­zet sze­rint mi az a még ennél is fon­to­sabb dolog, amire Jézus pró­bál­ja fel­hív­ni fi­gyel­mün­ket?

A leg­un­do­rí­tóbb bűn!

"Jajj ne már! Ezt a témát ke­rül­jük! Ne be­szél­jünk már a bűn­ről! Tudom jól, hogy rossz va­gyok, és hogy ezt meg azt csi­ná­lom, de hát ilyen va­gyok. És igen, pró­bá­lok jobb lenni, igyek­szem, nem kell nekem az orrom alá dör­göl­ni min­dig." Vajon az-e a bűn, hogy rosszak va­gyunk? Biz­tos? Nos, úgy vélem, hogy az Isten sze­mé­ben a leg­un­do­rí­tóbb bűn va­la­mi egész más, va­la­mi olyan, ami­től meg kel­le­ne ijed­nie az em­ber­nek és el kel­le­ne ször­nyül­köd­nie, hogy hogy te­he­tett ilyet...

Fa test­ápo­ló

Bi­zo­nyá­ra is­me­rős a vic­ces meg­fo­gal­ma­zás: "Fa test­ápo­ló". Ez­alatt néha base­ball-ütőt szok­tak ér­te­ni, mellyel lehet "ápol­ni" bi­zo­nyos nem kí­vá­na­tos em­be­re­ket. Ugyan­ak­kor tud­juk, mi a "Fa test­ápo­ló" ere­de­ti je­len­té­se. Nos, sze­rin­tem ugyan­ez igaz Isten sza­vá­ra is. Az em­be­rek két­fé­le­képp ér­tel­me­zik. A tör­vény fája és a ke­gye­lem fája. E ket­tőt mi­xel­ni kö­rül­be­lül annyi­ra gro­teszk, mint­ha egy Fa test­ápo­ló­ba már­tott "Fa test­ápo­ló­val" kö­ze­led­nénk em­ber­tár­sa­ink felé...

A társ­ke­re­sés több­ről szól!

A vi­lág­ban is és az egy­ház­ban is ren­ge­teg féle mód­szert ki­ta­lál­tak már, ho­gyan ke­res­sünk tár­sat, ame­lyek va­la­ki­nél mű­köd­nek, va­la­ki­nél meg nem. Ez az egész téma a sze­re­lem­mel és a társ­sal egy olyan bo­nyo­lult dolog, hogy az em­be­rek tel­je­sen össze van­nak ka­va­rod­va. De azt hi­szem, itt az ideje, hogy meg­ért­sük, miről szól.

"Ho­gyan ol­va­sod?"

Na­gyon él­ve­ze­tes dolog meg­néz­ni a Bib­li­á­ban, Jézus a kü­lön­bö­ző hoz­zá­ál­lá­sú em­be­rek­kel ho­gyan bánt. A be­te­get meg­gyó­gyí­tot­ta, az is­ten­tisz­te­le­tet te­tő­bon­tás­sal meg­za­va­ró gu­ta­ütött­nek ki­je­len­tet­te bűnei bo­csá­na­tát, a to­la­ko­dót meg­dí­csér­te nagy hi­té­ért, a Temp­lom­ból kór­há­zat csi­nált, a gye­re­ke­ket PR-osok­ként ke­zel­te, a Bib­li­á­ban jár­tas em­ber­től pedig meg­kér­dez­te: "Te ho­gyan ol­va­sod?"