TIPP: A cikkek alatt rákattinthatsz a kapcsolódó cikkekre is.

2015. október 12., hétfő

„Mert Ő él, és nagyobb mindennél!”

Talán ismeritek azt a dalt, aminek strófája így szól: „Csak Istenben bízz én lelkem, | Mert Ő él, és nagyobb mindennél!” Nos, amikor most hétvégén énekeltük néhányan ezt egy idősotthonban, mintha ez a sor különösen is élővé vált számomra, annyira, hogy kénytelen voltam újra megismételni a versszakot, és előtte kimondani: „És most jön a legszebb rész: Mert Ő él, és nagyobb mindennél.”

Isten csodálatos! Nem tudom szavakba önteni, milyen Ő, és még számomra is ó, annyi mindent oly jó lenne megismerni az Ő semmivel sem összehasonlítható szívéből.

Bár az út az Ő megismeréséhez nem mindig könnyű. Nemrég fordítottam egy dalt, aminek egyik sora így szól: „ha nehéz lesz, akkor is vezess.” Nos, tényleg megesik, hogy a körülmények nem úgy alakulnak, ahogy kellene, vagy az emberek nagyon furcsán viselkednek velünk. Egyik barátom mondott egy bölcs dolgot: „Ilyenkor mindig azt kérdezd meg, hogy »Mit akarsz Uram most ezzel tanítani nekem?«” Egy másik barátom pedig azt tanácsolta: „Amikor így meg úgy bánnak veled, mindig gondolkozz el azon, hogy mi hogyan viszonyulunk sokszor Istenhez.”

Nos, talán ti is tapasztaltátok már, hogy a fizikai ütéseknél olykor sokkal mélyebbek tudnak lenni a lelki ütések. Mert ezek egészen lelkünk mélyére, egész valónk legaljára elhatolnak. Valamiért jobban is megmaradnak és mély nyomot hagynak maguk után. Vannak, akik beleroskadnak, mások próbálják elhessegetni a dolgot és nem észrevenni. Isten pedig valamiért megengedi, és mi sokszor jogosan fel is háborodunk ezeken a dolgokon. Ám most úgy vélem abból, amit valamit a napokban átéltem, hogy igazából ezekből az iszonyat mély lelki ütésekből óriási kincseket is lehet meríteni! Olyan kincseket, amiket sehol máshol nem találunk ebben a világban!

Nagyon fájt. Nem értettem. Elhúzódtam, mert nem bírtam elviselni. Amikor utána együtt voltam az Atyával, elmondtam Neki mindent. Hogy már vertek meg fizikailag, de ennél a mostaninál nincs nagyobb fájdalom. Úgy éreztem magam, mint akit keresztre feszítettek, és a szegeket egyenest a szívembe szúrták. Talán az illető sem tudta, mit csinál. És akkor Isten szólt hozzám, szelíden, halkan, átölelt, és megértettem valami iszonyat mély dolgot az Ő szívéből...

Amikor 
a legnagyobb fájdalmat 
okoztam Neki, 
Ő akkor mutatta meg
szeretetét irántam
a legjobban.

Így még sosem hallottam az evangéliumot… Jézusnak mindkét típusú ütésből kijutott bőven. Ráadásul egyszerre! Beleborzongok, amikor erre gondolok. A szegeket nem csupán a kezébe-lábába ütöttük, hanem leginkább szerető szívébe. És ami nagyon fáj, hogy lelki értelemben én is ott voltam abban a tömegben. Gyűlöltem őt, utáltam Jézust, leköptem és ütöttem-vertem, hogy takarodjon az életemből, látni sem akarom, sem hallani róla. És Ő csak szeretett, szeretett és szeretett. Sírt, vérzett és imádkozott értem. Vágyódott utánam 2000 éve, mert annyira szeretett és szomjazott a szívem után, hogy az Övé lehessek teljesen, és hogy eltávolítsa az Atya és köztem levő ellenségeskedés falát, a bűnt. Nem érdekelte, mit csinálok Vele. Csak egy dolog érdekelte. Hogy egy nap együtt fogunk örülni örökre a mennyben, és már itt a földön is imádni fogom őt teljes szívemmel, lelkemmel, elmémmel, erőmmel és mindenemmel! Ez az isteni szeretet. Azt csinálok vele, amit akarok, ő szeretni fog engem, utolsó leheletéig, és az én utolsó leheletemig. És miután megszülettem, várt rám 18 éven keresztül, életem minden egyes napján. Csak várt, várt, várt, és szeretett némán. De amikor végül elfogadtam Őt és bűneim bocsánatát, ezt mondták nekem: „Most örülnek miattad a Mennyben!”

A Biblia ezt mondja erről az elképesztő szeretetről:
De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem
Róma 5:20
Barátom, senkinek sincs ilyen szíve a világon, mint Neki. Ez a kegyelem, ez valami elképesztően „nem evilági.” E világ megveti és gúnyolja, de az egész mennyország erre épül. Mintha Jézus azt mondaná, hogy „nem érdekel, hogy nem érdemled meg, de én akkor is eldöntöttem, hogy szeretni foglak téged teljes szívemmel, lelkemmel, erőmmel és mindenemmel.”

„Gyere, üss meg, szúrj át, ölj meg, tombold ki magad rajtam, áraszd belém összes gyűlöletedet! Én pedig hadd szívjam magamba az összes bűnödet! Szeretni foglak, minden porcikámmal – és minden egyes atom a testemben, ha szanaszét szórsz is, hirdetni fogja, hogy mindenestül szeretlek!”

Facebook fejléc-kép, szabadon másolhatod. Hozzászólásba linkeld a blogomat kérlek.
(Kattints a nagyításhoz, majd jobb kattintás a képen és kép mentése.)
És itt nincs vége. Jézus feltámadt, győzött, és magához vonta árulóit és gyilkosait. Az Atya meghallgatta kérését a kereszten: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.” Velem is hasonló történt ezután. Isten megmutatta a szívét nekem, és a hálát adtam az illetőért, hogy Isten ily mély dolgot mutatott rajta keresztül, amit talán máshol sosem tanulhattam volna meg. Megbocsátottam, és most már jobban szeretem az illetőt, mint azelőtt, és nem baj, ha ezután is bántani fog. Akkor is szeretni fogom őt, úgy, ahogy van. Ez a kereszt dicsősége, ez a feltámadás ereje, ez Istenem szíve. Ha Ő így szeret engem, én követni akarom Őt ebben is!

És most már csak egy dolgot sajnálok. Hogy eddig még nem ismertem Őt ily módon és hogy nem szomjaztam Isten megismerése után ennyire. Életem sosem lesz már a régi, és minden vágyam, hogy minél többet megmutasson nekem ezek után is a szívéből!

Mert testvéreim: Nincs senki sehol ezen a világon, semmiféle ember, állat vagy más teremtmény, sem a szellemvilágban angyal, kerúb és szeráf, akinek olyan csodálatos és dicsőséges szíve lenne, mint az én Üdvözítő Istenemnek és Üdvözítő Jézusomnak, Messiásomnak és Megmentőmnek. Ezért a szívért érdemes élni, ezt a szívet érdemes üldözni, és rángatni, hogy Atyám, még, még, még többet akarok Belőled megismerni!
Kicsoda olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad.
Mikeás próféta 7:10
Ó, add nekem ezt a szívet, nincs ennél férfiasabb dolog a világon, mint ezután a csodálatos szív után vágyódni és kérni Istent, hogy bennem is hadd dobogjon ez a szív! Ahogy Jézus is kijelentette, amikor az Atyával beszélgetett a Gecsemáné kertben:
Az pedig az örök élet (az egész létezés lényege erről szól), hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
János 17:3  
Nem serken fel a szívünk ezek után, hogy szüntelenül hálát adva énekeljük: „Mert Ő él, és nagyobb mindennél!”?

Isten szívét (olykor viharokon keresztül) megismerve végül nyugodt lesz az életed.

Kapcsolódó cikkek:

facebookos hozzászólás:

1 bloggeres hozzászólás:

  1. Atti, te nem csak a tömegben voltál ott, hanem Jésua szívében is.
    (Galata 2,20)
    A tömeg elmúlik, meg a világ is, de Ő él, és mi is élünk Vele és benne örökké!

    https://youtu.be/VwL8nN0Eo2I

    VálaszTörlés