Menü

TIPP: EL­VÉ­GEZ­TE­TETT! Bízd prob­lé­má­i­dat a nem-lát­ha­tók­ból elő­te­rem­tő Is­ten­re.

2017. jú­ni­us 6., kedd

Csík­som­lyó mar­gó­já­ra

Évről évre ma­gya­rok tö­me­gei za­rán­do­kol­nak el Csík­som­lyó­ra Pün­kösd­kor, hogy ün­ne­pel­jék a Szent­élek el­jö­ve­te­lét, sze­re­tet­re, meg­bo­csá­tás­ra és egy­ség­re buz­dít­va. Ám van itt va­la­mi, amire most sze­ret­ném fel­hív­ni a fi­gyel­met. „A nagy­mi­sét pün­kösd szom­bat­ján, dél­után egy óra­kor tart­ják, mely­re Má­ri­át di­cső­í­tő éne­kek­kel és kör­me­net­tel ér­kez­nek a hívők.”Forrás „Veres And­rás győri püs­pök, a Ma­gyar Ka­to­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia el­nö­ke arra biz­tat­ta a je­len­lé­vő­ket, hogy bi­za­lom­mal for­dul­ja­nak Szűz Má­ri­á­hoz a ké­ré­sük­kel, mert tőle még soha senki nem tá­vo­zott meg­hall­ga­tat­la­nul.”Forrás

Miért prob­lé­ma Má­ri­á­hoz for­dul­ni? Miért baj hozzá imád­koz­ni vagy se­gít­sé­gül hívni? Hadd ma­gya­ráz­zam el! Mit szól­nál ahhoz, ha mond­juk tár­sad (vagy jö­ven­dő­be­lid) nem téged kérne meg, hogy se­gíts neki, hanem egy másik – el­len­ke­ző nemű – em­bert, és rá­adá­sul le is fe­küd­ne vele? Nos, az, amit Csík­som­lyón kö­vet­nek el évről évre, ugyan­ilyen ér­zést vált ki a Szent Isten szí­vé­ben. Na­gyon meg­szo­mo­rít­juk őt azzal, hogy nem Hozzá for­du­lunk se­gít­sé­gért, hanem va­la­ki más­hoz. Isten ezt bál­vány­imá­dás­nak ne­ve­zi, ami az egyik leg­ször­nyűbb bűn. Pedig az ajtó nyit­va van már 2000 év óta, és köz­vet­len be­já­rá­sunk lehet Hozzá. Jézus ez az ajtó, és Jézus halt meg min­den em­be­rért – nem Mária. Még ami­kor Mária mint ember élt, akkor ő is azt mond­ta, Jé­zus­ra hall­gas­sunk…

Ha ezek az em­ber­tö­me­gek va­ló­ban sze­ret­nék Is­tent, akkor úgy já­rul­ná­nak Őhoz­zá, ahogy azt Ő pa­ran­csol­ta: az Úr Jé­zu­son ke­resz­tül. Isten az egész Bib­li­át te­le­ír­ta azzal, hogy se ne fa­rag­junk, se ne imád­junk bál­ványt, és ne is hív­junk más nevet se­gít­sé­gül csak Jé­zu­sét! Az igazi Mária meg­halt és el­te­met­ték. Na­gyon fon­tos, amit most mon­dok, hogy meg­értsd: itt az ördög, a lel­kek gyil­ko­sa az, aki „Mária-ál­arc­ba” bújva meg­té­vesz­ti az em­be­rek mil­li­ó­it. Isten azért tilt­ja a ha­lot­tak­kal való be­szél­ge­tést, mert ilyen­kor a sö­tét­ség, vagy­is a Sátán erő­i­vel be­szél­ge­tünk, és ma­gunk­ra sza­ba­dít­juk a pokol erőit és átkát – noha ez nem azon­nal válik egy­ér­tel­mű­vé.

Mind­eze­ket óvó sze­re­tet­ből írom feléd, ked­ves Ol­va­sóm, mint aki­nek kö­te­les­sé­ge az igaz­sá­got meg­al­ku­vás nél­kül hir­det­ni. Tudod, egy kis méreg is elég az ital­ba, hogy bár­kit is meg­öl­jön. A vegy­tisz­ta igaz­ság pedig az, hogy el kell hagy­nunk a val­lá­sos holt cse­le­ke­de­te­in­ket, és az Élő Is­ten­hez kell for­dul­nunk, amíg nem késő! Ha va­ló­ban Is­tent akar­juk sze­ret­ni, akkor nem sza­bad mást se­gít­sé­gül hívni, csak a fel­tá­madt Úr Jé­zust, mert rajta kívül nincs más út az Atyá­hoz és nincs más köz­ben­já­ró. Ne té­ve­lyeg­jünk, a Szent Isten gyű­lö­li a bűnt. Nem szá­mít, hogy a nagy tömeg mit mond. Légy bátor, és merj szem­ben­en­ni a tö­meg­gel, és kö­vet­ni az igaz­sá­got. Akkor is, ha ezért nagy árat is kell fi­zet­ned, mint az Úr Jé­zus­nak és az apos­to­lok­nak is.

Mu­száj ki­mon­da­nom, még ha sokan nem is ve­szi­tek majd ezt jó­né­ven: Az, hogy „ke­resz­tény ma­gya­rok” évről évre za­rán­do­kol­nak Csík­som­lyó­ra, sem­mit sem je­lent Isten előtt, sőt! Iga­zá­ból a „ke­resz­tény” szó­nak már alig van bármi köze is „Jézus kö­ve­té­sé­hez”. Ha va­ló­ban ke­resz­tény lenne a ma­gyar­ság, akkor EN­GE­DEL­MES­KED­NE Jé­zus­nak. Mon­da­ni ma­gá­ról bárki mond­hat bár­mit. Nem a ke­resz­tény címke, hanem az en­ge­del­mes­ség szá­mít. Az pedig annak fel­is­me­ré­sé­vel kez­dő­dik, hogy egész ed­di­gi éle­tem, úgy ahogy van, go­nosz­ság a Szent Isten sze­mé­ben. Majd utána a bűn­től való el­for­du­lás­sal és Jézus kö­ve­té­sé­vel foly­ta­tó­dik: tel­jes víz­alá­me­rü­lés­sel és a sza­vá­nak való fel­tét­len en­ge­del­mes­ség­gel.

Jézus az íté­let­na­pon na­gyon sok em­bert ezzel a szö­veg­gel fog a tűz ta­vá­ba kül­de­ni: „Miért mond­já­tok nekem, »Uram! Uram!«, ha nem te­szi­tek, amit mon­dok?” Hall­ga­tó­sá­gát arra in­tet­te, hogy az örök élet­re a kapu szűk és az út kes­keny, és ke­ve­sen van­nak, akik azt meg­ta­lál­ják és jár­nak rajta.

Óri­á­si ve­szély­ben van­nak tehát azok lel­kei –és lehet, hogy a tiéd is!–, akik Jézus ta­ní­tá­sai és pa­ran­csai he­lyett em­be­rek ha­gyo­má­nya­it és té­vely­gé­se­it kö­ve­tik. Ezért fon­tos ki­nyit­nod Isten sza­vát, a Bib­li­át és meg­néz­ned, hogy JÉZUS mit ta­ní­tott és mon­dott, és nem jársz-e téves úton. Ez min­den ember egyé­ni fe­le­lős­sé­ge, így a Tiéd is. Az íté­let­na­pon senki sem hi­vat­koz­hat majd arra, hogy „XY atya és püs­pük ezt meg azt mond­ta.” Arra sem hí­vat­koz­ha­tunk, hogy „De hát én ke­resz­tény vol­tam és ma­gyar”. Vagy: „Pedig Szűz Mária min­dig meg­hall­ga­tott!” Egye­dül egy dol­got fog Isten szá­mon­kér­ni: „En­ge­del­mes­ked­tél nekem?” „Gyű­löl­ted, amit Én gyű­lö­lök, és sze­ret­ted, amit Én sze­re­tek?”

Ked­ves ka­to­li­kus vagy ma­gyar ba­rá­tom: Is­ten­nel nem lehet ját­sza­ni. Ha ma meg­hal­nál, az Úr Jézus hová ítél­né a lel­ked? A menny­be, vagy a tűz­nek ta­vá­ba? Ez a leg­ége­tőbb kér­dés, amin sze­ret­ném, ha el­gon­dol­koz­nál. Tény­leg sze­re­tet­ből kér­lel­lek, Péter apos­tol pün­kös­di be­szé­dét idéz­ve, hogy légy bölcs, és „Ment­sé­tek meg ma­ga­to­kat ettől a go­nosz nem­ze­dék­től!” (Ap­csel 2:40)

Bé­külj meg Is­ten­nel és nyu­godt lesz az éle­ted.

fa­ce­boo­kos hoz­zá­szó­lás:

0 blog­ge­res hoz­zá­szó­lás:

Meg­jegy­zés kül­dé­se

Hy-phen-a-tion