Általa [Jézus által] vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét.Ma akadtam erre a kis igeversre, és rögtön felkeltette a figyelmemet és gyorsan utánanéztem. A Zsidókhoz írt levél eredetileg a Római Birodalom által és a nem-hívő zsidók által üldözött és megvetett első századi messiási zsidókhoz íródott. (Némelyeket ki is fosztottak, vagyonukat és házaikat elkobozták.)
Zsidókhoz írt levél 13:15
A levél szövegkörnyezete szerint a dicsőítés nem más, mint Jézus nevéről való nyílt tanúságtétel* egy olyan közegben is, ahol akár még meg is vetik az embert azért, hogy Jézust követi.
Mai korra lefordítva hogyan alkalmaznád a dicsőítés ezen bibliai módját?
Miben gondoljuk másképp a dcsőítést, és miben kellene változtatnunk?
Mivel jár a dicsőítés részünkről?
Mi szükséges egy ilyesfajta dicsőítéshez, hogy végezni tudjuk? Mi az, ami nem feltétlenül szükséges?
Hogyan látjuk az Apostolok Cselekedeteiben ezt a fajta dicsőítést megvalósulni?
Témához kapcsolódik még: mit jelent dicsőítést vezetni?
Lehet akár ellenállás ellenére is Jézust nyugodtan dicsőíteni!
______
* A görög szöveg szerint nem egyértelmű, hogy az Atya-Isten vagy Jézus nevét kell megvallani, ám a szövegkörnyezet szerint áldozatnak inkább tűnhet Jézusról beszélni egy ellenséges környezetben. (Istenről ma is sok helyen és vallásban lehet beszélni, de amikor előkerül Jézus neve...)
Kapcsolódó cikkek: