Vers a vasárnapról, valamint Jézus követéséről.
Írta: Váradi Attila
Kelt: 2019. szeptember 22, Limbach (Vogtland), Németország
Vasárnap van: ismét zúgnak a harangok:
Sok-sok ember újból templomba barangol.
Szép zene, jó szöveg, akar az édes méz?
Csak pajzsod leszirénező megtévesztés!
Hirdetik mit ember-fül hallani akar,
Cserébe pásztori kenet is betakar.
Olvasod is néha az Úr Isten Szavát?
Majd mi jól elmondjuk annak a tartalmát!
Papság, klérus, kórus, tanító hivatal?
Semmi köze ahhoz, amit Jézus akar!
Modern zsinagógák, Krisztus-ölő tagok,
Átmosták az agyuk, sok velük a bajod.
„Gyere, kövess Engem!” – mondj' az Úr és Mester,
Biztonságos élet? Ugyan már, felejtsd el!
Én keresztre mentem, mindent hátrahagyva,
Nem menthet meg téged szószéki legenda.
Ki utánam jön, az tagadja meg magát,
Már most megláthatja az Isten Országát!
Veszejtsd el életed: akkor találod meg,
Meghalás nélkül nincs feltámadott élet!
Hirdesd, állj is elő, alkalmas-e vagy sem:
„Jézus igazságát bizony nem szégyellem!”
Világnak tetszését: nem azt kell megnyerni,
Elég, ha majd Ő fog végül elismerni.
Vasárnapot hátrahagyva kövesd Jézust, és Isten Országa lesz az életed.
Kapcsolódó cikkek: