Fú, de baba! :)

Mindig nagy az izgalom, amikor egy új baba születik a rokonságban, ismerőseink körében! Mennek a gratulációk, mindenki nézi a fényképeket és videókat, és próbálják megfejteni, hogy kire hasonlít inkább, anyából vagy apából van belőle több.

Házicsoportunkban, hívő barátaim körében mindenki nagy örömére a héten született meg a pici hős, Gergő! És bár még csak néhány napos, talán máris ő lehet most a mi legnagyobb példaképünk. Ahogy látom a sok képet és videót róla, a maga kis aranyos fejecskéjével olyan megindítóan nyugszik anya, apa karjaiban.

Ez a cuki kisbaba már most sokat tanít a számunkra… Megkockáztatom, hogy talán ő most a legbölcsebb közöttünk. Nem mintha tehetne róla, ilyenek az ösztönei, de akkor is. Pici élete ugyanis a feltétel nélküli önátadásról beszél!

Szülei szeretetüket fejezik ki iránta, ő pedig ki van szolgáltatva ennek a szeretetnek és gondviselésnek.

Isten is ugyanerre vágyik velünk. Hogy megértsük, hogy igazából ki vagyunk neki szolgáltatva és hogy amikor feltétel nélkül rábízzuk magunkat, akkor nyugszunk meg. Erről szól valójában a megtérés (hazatérés). Hogy nélküle élt életünk teljesen rossz volt és vele szembehelyezkedő – mert ha őszintén beismerjük: csak önmagunkért éltünk (ez a bűn). Most tehát megfordulunk és visszatérve mindenünket rábízzuk (ez a hit), és megengedjük, hogy szeressen és azt tegyen velünk, amit akar. Erről szól valójában a megtérés.

Igazából a lelki újjonnan születést is ugyanúgy a „szülő” szenvedése előzte meg, mint a test szerinti születést. Jézus mindenét beleadta, hogy kiváltson bennünket a bűn és a sötétség hatalmából. Nem azért, ami esetleges jót mi tettünk valaha, hanem az Ő jósága és szeretete alapján:

3 Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. 4 De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, 5 nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, 6 akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, 7 hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.

Titusz 3:3-7

Erről szól tehát a pici Gergő hite is, a feltétel nélküli bizalomról szülei iránt. Igazából erre van mindannyiunknak a legnagyobb szüksége Mennyei Édesapánk iránt. Lehet, hogy néha nem az lesz, amit mi akarunk, vagy jónak érzünk, vagy ami épp nekünk tetszik. Esetleg olyan dolgokat is fog kérni tőlünk, hogy megtegyünk, ami utoljára jutna csak az eszünkbe. De Mennyei Épesapánk mindig azt fogja nekünk adni, vagy kérni tőlünk, ami a javunkat fogja szolgálni, hogy végül a világnak ne kelljen találgatnia, „Kire is hasonlít a baba a legjobban?”.

Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.

Márk 10:15

Kérjük imában Istent, hogy segítsen teljesen rábízni magunkat.

Mennyei Édesapád karjaira bízva magadat nyugodt lesz az életed.