Szomjazol? (Ószövetség vs Újszövetség)

Gyakran találkozunk azzal, hogy amikor gyülekezetbe megyünk, zsoltárok megfelelő passzusait idézik, hogy jó az Úr házába menni, vagy a küszöbén lakni, vagy hogy szomjazunk az Úr után, és mikor jelenhetünk meg előtte. Szeretném valami fontosra felhívni a figyelmeteket!

Az Új szövetségben egy korszakváltás történt, egy paradigma váltás. Aki újjászületett, az átkerült az Istentől elszakított, bukott Ádám fajából az Utolsó Ádámba, Krisztusba. Ez azt jelenti, konstans kapcsolatod van Istennel. Nincs emberi közbenjáró, nincs rendszer, nincs áldozat, nincs liturgia. Egyszerűen már bent vagy.

Kérlek, hasonlítsuk össze a szomjazós szarvasos zsoltárt azzal, amit Jézus tanított:

Ószöv, Zsolt 42:23

Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt?

Mit látunk?

• Szomjazás (lemerülsz, kiborulsz, stb.)
• Időszakos találkozások és „töltődgetések” (Felház, koncertek, gyülekezetesdi, stb)
• Adott helyszínre kell menni, „megjelenni” (Gyere, jó lesz)

Újszöv, Jn 4:14

aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.

Itt mit látunk?

• „Soha többé”: Nincs többé „szomjazás”
• Isten, s így a forrás már benne van a hívőben. Folyamatos együttlét
• Nem szomjazik, ellenkezőleg: áraszt, buzog

Észrevetted a különbséget? Mi a különbség? Amit hiszel, úgy fogsz cselekedni. Te hogyan viseled magad „Keresztényia” világában? Mit tanítottak eddig neked? És mit hiszel, melyik szövetség érvényes rád?

Néhány tükörbe nézős kérdés: lemerülős-töltődgetős keresztény vagy (ószöv) vagy olyan, aki szabad vagy és árasztasz (újszöv)? Cselekedeteid és kedved alapján magad néha Istentől távol, máskor közel érzős keresztény vagy (ószöv), vagy olyan, aki tudja, hogy Isten nem kinn, hanem konstans benned van (újszöv)? Futkározol a kenet, Isten jelenléte, tanítások stb után (ószöv), vagy saját forrással rendelkezel (újszöv)?

Hadd forduljak hozzád most őszintén. Kérlek, vizsgáld meg, mi a vezetők szerepe:

És ő "adott" némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra,

Efezus 4:11-13

A mai koncepció az, hogy az apostol /vagy reformátor (Luther-Kálvin-stb), szent XYZ/ nagyobb, mint te. Az evangélista bátrabb, mint te. A próféta szellemibb, mint te. A pásztort és a tanítót egybevonták, aki okosabb, mint te és ő vezeti a gyülekezetet (ószövetségi gondolkozás). De nézd csak, ezzel szemben mi Isten célja velük. Hogy ajándékok legyenek. Hogy felkészítsék a szenteket. A pásztorod a gyülekezetet szenteknek hívja (újszövetség), vagy pl kegyelmet kapott bűnösöknek (ószövetség)? Felkészít az evangélista (ha van egyáltalán) hogy evangelizálj? Megtanít a próféta (ha épp nem tiltja a gyülekezeted a kegyelmi ajándékokat) prófétálni? Voltál már apostollal (simán kiküldöttet jelent a szó) egy faluban megkeresni a béke emberét? Egyáltalán küld ki a gyülekezeted (újszövetség), vagy hívogat inkább (ószövetség)? Néhány szupermen van (ószövetség) vagy mindnyájan épültök, végeztek és megismertek (újszövetség)? Tanítófüggő vagy (ószövetség) vagy közelítesz a felnőttkorra, sőt, vágysz Krisztus TELJESSÉGÉT megismerni (újszövetség)? Miért éred be morzsákkal, mikor az Élet Kenyeret is ehetnéd?

Érted már a különbséget? Micsoda fantasztikus jóhírünk van Jézustól! Ha megtértél, akkor Krusztusban már mindened megvan!


Gondolkozz az Újszövetség szerint és felnőtt lesz az életed.