Hogyan vitatkozzunk?

Életünkben elengedhetetlen, hogy olykor nézetkülönbségeink adódnak. Ilyenkor érvelünk, vitatkozunk. Kétféle vitáról lehet beszélni, az egyik olyan, mint a Nyrt, a másik pedig a Zrt-hez hasonlít. A nyitott vitánál hajlandóak vagyunk eladni és venni a gondolatrészvényeket, míg a zárt vitánál nem adunk és nem veszünk részvényeket mástól (csak a hasonszőrű gondolkozóktól, a klikkünktől). A zárt vita arról szól, hogy nekem igazam van, te tévedsz és ezt be is akarom bizonyítani. De mivel a másik fél is így gondolja, ezért ez egy állóháború, marad az egymás melletti elbeszélés. Miért van ez így és mi a megoldás?

Amikor valamiről vitatkozunk, érvelünk, a két/több félnek meg van a látásmódja (koncepció, lásd alább). Mivel az emberekben megvan a saját dolgainak védelme, így a saját gondolatait is védi. Ha sérül a gondolatrendszer, az illető önmagát tekinti megtámadva. Fontos, hogy az érvelést, vitát ezért együttgondolkozásnak tekintsük, tehát a te gondolataidat az enyémnek is tekintve, és fordítva. Mintha együtt találnánk meg a megoldást. Gyakorlatban a "Lehet, hogy igaz, amit mond" ill. a "Mi van, ha igaza van, és én tévedek" elveket kell figyelembe vennünk.

A vitafolyamat megértéséhez íme egy kis latin szójáték, a koncepció szóval (alapeszme, látásmód).
A koncepció a latin con- (együtt), és ceptio (kb. fogás, vétel, értés) szavakból tevődik össze. Nézzünk meg pár ilyen -ceptiót.

• conceptio: fogalmazás, alapeszme, általános elgondolás, terv, (nagyjából kidolgozott) ötlet, felfogás, nézet, fogantatás. A lényege, hogy nagy vonalakban közösen megtervezni valami újat.
• imperceptio: az észrevevés hiánya. Vagyis felületes vizsgálat. Ebből alakulhat ki a preconceptio.
• preconceptio: előítélet, elsietett vélemény. Ez a felületes vizsgálódás eredménye. Ha megrögzül, átalakulhat contraceptióvá:
• contraceptio: megtermékenyülés-elleni védekezés, fogamzásgátlás. Ez már a bezárt állásmód. Ezen lehet segíteni a gondolkodó részéről receptióval, partner részéről pedig exceptióval.
• exceptio: ellenvetés, kifogás, óvás, kivétel, megszorítás, korlátozás.
• receptio: befogadás, felvétel (szervezetbe, társaságba), fogadtatás (műé), felfogás, fogékonyság. Tehát felfogjuk és döntés által fogadjuk is a kivételt, az ellenvetést. (Ebből ered a recepció szavunk, ahol fogadjuk a vendéget, döntünk felőle, és ha megfelel, befogadjuk). A helyes receptióhoz szükségünk van megítélni a deceptio lehetőségét!
• deceptio: csalás, megtévesztés, csalódás, fortély, tévedés. Előfordulhat, hogy a másik fél téved, vagy hátsó szándéka van. Ha sikeres volt a receptió, akkor jöhet az acceptio.
• acceptio: átvétel, elfogadás, valamiben részesülés. Tehát a másik fél érveinek elfogadása által részesülünk az ő nézetében és így többek lehetünk! Így vissza is tértünk a conceptióhoz, az együtt gondolkozáshoz.

Tömören: az együtt gondolkozáshoz tudatában kell lennünk, hogy
1) hiányosak lehetnek ismereteink, emiatt
2) lehetnek előítéleteink, amik miatt
3) elzárkózhatunk.
4)  A partner ellenvetéseit elménk portáján fogadnunk kell, úgy, hogy
  a) felfogjuk, amit mond.
  b) Figyelembe kell vennünk viszont az
     i) ártatlan tévedés vagy a
    ii) szándékos megtévesztés lehetőségét is.
  c) Amennyiben meggyőződtünk, hogy se tévedés, se megtévesztés esete nem áll fenn, akkor
5) átvesszük az ő gondolatait és így
6) részesülünk az ő látásmódjában is, tehát sikerült vita helyett
7) együtt gondolkoznunk.

Ehhez alázat, rugalmasság és az önkorrekcióra való hajlandóság kell. Mind emögé kell tenni a bizalmat, hogy a másiktól is lehet tanulni, és még mindig meg van a lehetőség arra, hogy a jót átvegyem tőle, de  a helytelent természetesen kiszűrjem, sőt, megbeszéljem vele.

Egy jó szűrője minden embernek ott van a deceptióra: amennyiben valami ellentmond a Szentírásnak, az tévedés vagy megtévesztés, hiszen még maga Isten is alávetette teljes személyiségét és működését leírt szavának. (Zsoltár 138:2)

Az igazságtól pedig nem kell félnünk, ha esetleg ki kell javítanunk gondolkozásmódunkat, hiszen aki az igazságban részesül (acceptio), azt az igazság kivétel nélkül mindig meg-, ill. felszabadítja (János 8:32). Ennek legjobb módja, ha már egyszer hiszünk Jézusban, hogy meg is tartjuk beszédét és tanítványai leszünk.

Legyünk tudatában, hogy tükör által homályosan látunk, így a kevesebb veszekedés által nyugodtabb lesz életünk.