Mese a tizedről - 5. Pál apostol

Ittatok már Pepsi Twist-et? Kóla, egy kis citrommal megbolondítva. Nos, hasonlít a tized tanítása a Pepsi Twisthez, mely fogja Pál apostol 2. Korinthusi levelét és megbolondítja az álapostolok kovászával...

Miről is van szó? Az úgynevezett Biblia Twist mondásokról. Hányan hallottuk már gyülekezeti alkalmon, hogy "A jó kedvű adakozót szereti az Isten"?

Bevezetés
A nevezetes 2Korinthus 8-9 részekkel (és a kapcsolódó 1Korinthus 16-tal) fogok foglalkozni. Tudjátok, azért jó, ha van egy audió bibliátok, mert meghallgathatjátok negyed óra alatt az egész levelet. Pál nem bibilaórákat tartani írta meg leveleit, egy-egy mondatot kiragadva, hanem, hogy felolvassák egyszerre! És így nem veszünk el a részletekben. Tehát vagy olvassuk el egyszerre ezt a levelet, vagy hallgassuk meg végig, mielőtt tovább olvassuk e cikket. Én is azért írom, mert reggel, ébredésem után végighallgattam, és csak ezzel tömtem tele az agyamat. És akkor született ez a cikk. Mert valami nagyon megdöbbentett.

A szövegkörnyezet megértéséhez hallgasd meg az 1Korinthus 16-ot és a 2korinthus 8-12 részeket. Utána olvass tovább, és akkor nem lesz vitának helye. Mindkét levélben ugyanarról az adakozásról beszélünk.

A 2Korinthus levélben leírt adakozás elemzése
A gyűjtés célja:  "A szentek iránti adakozás szolgálat" (2Kor 8:9 és 9:1). 
Az egész szövegkörnyezet a jeruzsálemi bajba jutott zsidókeresztény testvérek megsegítéséről szól (1Kor 16:3), nem pedig a gyülekezeti számlák befizetéséről, a fűtésről vagy a pásztor kifizetéséről. A biblia összefüggésében elmondható, hogy egy úgynevezett Agabusz próféta előre megjövendölte, hogy éhinség lesz, mely Klaudiusz idején be is teljesedett. Pálék a prófécia beteljesedése után elhatározták, hogy akinek amije van, segélyeket küldenek Júdába. A Korinthusi levelek írják le, hogyan rendezik meg a gyűjtést, ahogy Péterék is meghagyták neki: "el ne feledkezzetek a szegényekről." Nem azt mondom, hogy ne adakozz, hanem azt, hogy a 2Kor 8-9 szerint ha adakozni akarsz, akkor a pénzedet heti rendszerességgel félretéve a szegény, "jeruzsálemi", tehát az anyagilag leégett tesóknak add.

A szegényeknek való gyűjtés gyakorisága: hetente, "A hét első napján" (1Kor 16:2)
Ugye, mindig a rendszerességgel jönnek, a hét első napjára (vasárnapra) félretéve a tizedtanítók. De ez helytelen: heti rendszerességgel tégy félre a szegényeknek!!! (az ún. jeruzsálemi leégett tesóknak, az Agabusz próféták jövendölései után...)

És ami ledöbbentett reggel:

Pál pénzforrása: "más gyülekezetek" (2Kor 11:8)
Pál "más gyülekezeteket fosztott meg" makedóniában (v9), hogy a korinthusiaknak ne legyen terhére a gyűjtés során. Pál nem szedett tizedet korinthusban. A makedónoknak elmondta a tervét, gyűjtést rendezett, és ők támogatták -- egy idegen misszióban.  A korinthusiaktól otthoni misszióra nem kért tizedet. A makedónok támogatták a jeruzsálemi tesók számára rendezett gyűjtőútján és más tanítói útján. Maga Pál mondja, éppen ebben a szövegkörnyezetben (Kor 11:13), hogy vannak "ál apostolok, a sátán apostolai", és a korinthusiak buták voltak, mert hagyták magukat kifosztani általuk (v20). De Pál, az igazi apostol azt mondja: "milyen esztelen voltam, hogy nem fosztottalak ki titeket." Pál itt, a 11. fejezetben beszél az álapostolokról, mint sátán csaló munkásairól, akik az igazság szolgáiként adják ki magukat. De mi a szövegkörnyezet? Az, hogy Pál nem volt terhükre, míg az álapostolok kifosztották a gyülekezetet! Pál saját "esztelenségével" dicsekszik, nyomorúságaival és azzal, hogy hiányában is másoktól fogadott el segítséget és hogy ingyen hirdette nekik a Krisztus evangéliumát! A csaló munkások vajon dicsekednek szenvedéseikkel és megalázzák magukat? Pál ironikusan fogalmazva szégyenkezik, hogy nem igázta le őket, mint a hamis apostolok (v21). Tehát jól gondolja meg magát a tized gyűjtő apostol, hogy Pál szerint mely kategóriába tartozik! Pál szándékosan úgy kezdte levelét: "mi nem akarunk uralkodni a hiteteken." (2Kor 1:24) Ez az álapostolos dolog döbbentett le engem reggel.

Pál bátorítása: Kölcsönös segítségnyújtás, ha baj van. (2Kor 8:14)  
 Pál a következő versben (v15) azt a példát mondja, hogy amikor a zsidók felszedték a mannát, aki többet szedett, nem lett többje, és aki kevesebbet szedett, nem lett kevesebbje. Miért? Mert elosztogatták egymás között, kinek-kinek szüksége volt rá. Ez az alapelv. Nem a tizedfizetés! Adakozzatok a szegény tesóitoknak, hogy amikor nektek lesz szükségetek, ők adakozzanak nektek. Ez a vetés és aratés törvénye, semmi misztikusság nincs benne (2Kor 9:6).

Az adakozás gyümölcse: Hála és dicsőítés a szegények oldalán (2Kor 9:10-14)
Amikor a pénz Jeruzsálembe érkezik, a zsidó tesók hálát fognak adni a korinthusiakért. Ennyi. Jézus azt mondta, aki Őbenne marad, az terem sok gyümölcsöt. Nem tizedet fizet, hanem a szegényeknek adakozik.

Pál dicsekvése: feddhetetlenség (2Kor 8:20-21)
1.) Nem hagyta, hogy a kívülállók "ezt a szolgálatot" gyalázhassák (tehát: hogy Pál kunyerálni ment Korinthusba magának)
2.) Nem fosztotta ki a korinthusiakat (2Kor 11:10).
3.) Leleplezte az álapostolokat.

Összefoglalás:
-- Heti rendszerességgel: a szegények számára
-- Gyűjtésrendezés idegen helyre menő misszionáriusok számára
-- Tizedgyűjtő, kifosztó apostolok ál-apostolok, sátán munkásai, hamis leuraló evangéliumot hirdetnek.
-- Misszionáriusi dicsekvés: nem fosztod ki azokat, akik felé szolgálsz. A kiküldő gyülekezetet "fosztod ki", akik mögötted vannak.
-- Misszionáriusként elfogadhatsz ajándékot másoktól.
-- Szolgálatod legyen feddhetetlen, rágalmazhatatlan

A tizedfizetés negatív gyümölcséről pár szót:
A sátán és a vallásoskodás gyakran megfordítja a Bibliai dolgokat. Például, Jézus szerint először kell bemeríteni valakit, utána kell tanítványozni (Máté 28). Ezt (tisztelet a kivételnek és tőlük elnézést is kérek) a baptisták megfordították, és előbb készítik fel tanfolyammal a bemerítésre az embert helytelenül. Így az illető a vizsgák után kipipáltnak tekintheti a bemerítését: mintegy a saját érdemének. Pedig a bemerítkezés nem más, mint Jézus iskolájába a beiratkozás.

Ugyenez a helyzet az adakozással is. A Biblia a szegényekre teszi a hangsúlyt, a vallás pedig a tanítókra és a szolgálatokra, éppen ezzel segítve elő a szegények elhanyagolását.

Jézus kétszer említi a tized fizetést, mindkétszer a negatív gyümölcsét említi:
1) Lukács 11:42: irgalmatlanság, igazságtalan ítélkezés: én jobb vagyok, mint aki nem fizet tizedet. Ismerek valakit, aki másodrangú hívőnek tartja azt, aki nem fizet tizedet
2) Lukács 18:12: önigazultság, a farizeus azt mondta: én mindezeket megtettem. Jézus meg azt mondja azoknak, akik Istenért úgymond Jézus nevében irgalmatlanul de "szellemieket" cselekszenek: távozzatok tőlem, ti gonosztevők. Lukács 13:27 vö. Máté 7:23

Az általános levelekből elmondható, mi a fő problémánk, a negatív gyümölcs:
3) A szegények elhanyagolása
Jakab 1:27: Az igaz istentisztelet: meglátogatni az árvát és az özvegyet.
1János 3:17: aki világi javakkal bír, de elnézi, hogy testvére szűkölködjék, hogyan lenne meg abban Isten szeretete?

Az adakozásnak csak a szolgálatra történő redukálásával az ember mintegy kipipálja az Isten felé való kötelességét: "mivel adtam tizedet, nem kell adnom a szegény tesónak." És még így is gondolkozhat: "A szegény tesó talán azért szegény, mert nem ad tizedet, tehát megérdemli, tehát én, a tizedfizető, aki áldott vagyok, nem fogok adni neki."

A tizedfizetés egy holt cselekedetté válhat, amely "öntelt felfuvalkodáshoz vezethet." Ebből meg kell térnie az egyháznak és tanítóinak.

A Bibliádat olvasd, ne az álapostolokra hallgass és nyugodt lesz az életed.