Mi­atyánk gye­rek­száj módra

Is­ten­nel járni jó. Sok­fé­le­képp hív­hat­juk Őt: Pl. Úrnak, Min­den­ha­tó­nak, Örök­ké­va­ló­nak, stb. Jézus, ami­kor itt járt a föl­dön, ki­fe­jez­te Isten szán­dé­kát, hogy Ő ho­gyan sze­ret­né, ha kö­ze­led­nénk felé: mint kis­gye­re­kek – mert iga­zá­ból az ilye­ne­ké az Isten Or­szá­ga.

A mag­ve­tő pél­dá­za­tá­nak négy ta­la­ja (Tor­ben Sønder­ga­ard)

Ami­kor az em­be­rek­kel meg­oszt­juk az evan­gé­li­u­mot, 4 em­ber­tí­pus­sal ta­lál­koz­ha­tunk:

1. Hall­ja tő­lünk az öröm­hírt, de azon­nal el­küld min­ket. Szé­pen el kell kö­szön­ni tőle és to­vább kell menni, nem ve­lünk van a baja.
2. Öröm­mel hisz és be is me­rít­ke­zik, de az első ne­héz­ség­re fel­ad­ja. Nem te­he­tünk róla, van ilyen. Szo­mo­rú ezt újra és újra látni.
3. Egy ideig min­den ok, de idő­vel be­jön­nek min­den­fé­le dol­gok az éle­té­be, amik meg­fojt­ják a szí­vé­ben az igét.
4. Csak ez terem gyü­möl­csöt. Nem csak kis gyü­möl­csöt, na­gyon sokat: 30-, 60- és 100-annyi gyü­möl­csöt

Amely szőlő nem hoz gyü­möl­csöt, ki­vág­ják, amely hoz, meg­met­szik hogy töb­bet hoz­zon. Ter­mé­sze­te­sen a Szent­lé­lek gyü­möl­csé­ről is szól ez a Gala­ta 5:20-ból.

A nagy kér­dés: Te me­lyik vagy? 25% az esé­lyed, hogy a jó talaj vagy.

Tor­ben Sønder­ga­ard ta­nít­vány­ság elő­adá­sai

Magam is nagy iz­ga­lom­mal vár­tam már a dán evan­gé­lis­ta, Tor­ben Sønder­ga­ard (ejtsd: tóbn szü­ne­gár) úgy­ne­ve­zett „Kick­start” sze­mi­ná­ri­u­mát, ami sok te­kin­tet­ben volt kü­lön­le­ges. A ren­dez­vényt a Bu­da­pes­ti Au­to­nóm Gyü­le­ke­zet „KIT-light” csa­pa­ta szer­vez­te. Tor­ben sze­re­tet­tel, de na­gyon egye­ne­sen be­szélt és vissza­ve­ze­tett ben­nün­ket a Jézus által ta­ní­tott alap­ve­tő fo­gal­mak­hoz és el­kép­ze­lé­sek­hez, a va­ló­di ta­nít­vány­ság­hoz. Nem csak sza­vak­kal il­luszt­rál­ta, hanem tény­leg gya­kor­la­ti pél­dá­kat mu­ta­tott be ott a hely­szí­nen.

A hamis pró­fé­ták fel­is­me­ré­se – UP­DATE2

Ked­ves Lá­to­ga­tó­ink! Már kb. egy hét telt el a David Her­zog kon­fe­ren­cia óta. Egy test­vér ja­vas­la­tát ten­ném közzé. Aki­nek volt része gyó­gyu­lás­ban, és van róla or­vo­si iga­zo­lá­sa is, nagy-nagy öröm­mel vesszük, ha le­fo­tóz­za, ki­posz­tol­ja nyil­vá­no­san a fa­ce­book ol­da­lá­ra (vagy bár­mi­lyen nyil­vá­nos webes fe­lü­let­re), és el­kül­di ne­künk is a lin­ket.

Ki­ván­csi va­gyok a hi­te­les fo­gyá­sok­ra, haj­ki­nö­vé­sek­re, arany­fo­gak­ra, gyó­gyu­lá­sok­ra. Mert a sok be­széd­del tele van már a pad­lás.

A blog szer­kesz­tő­ja hisz a cso­dák­ban, gyó­gyu­lá­sok­ban, maga is a na­pok­ban ta­pasz­tal­ta meg, hogy egy fehér sze­mölcs ki­né­ze­tű árpa nyom­ta­la­nul el­tűnt a bal szem­hé­já­ról. De ehhez nem kell sem cso­da­em­ber, sem han­gu­lat­kel­tés, elég, ha Jé­zus­nak en­ge­del­mes­ked­ve a Márk 11:22-26 sze­rint já­runk el.

Jézus ke­resz­ten BE­FE­JE­ZETT vált­ság­mű­vé­ben van gyó­gyu­lás, di­cső­ség Neki ezért a győ­ze­le­mért: nincs szük­ség sem ce­le­bek­re, sem háj­p­ra. Itt egy ko­ráb­bi be­szá­mo­ló a Fó­kusz­ból egy or­vo­si iga­zo­lá­sok­kal hi­tel­sí­tett pil­la­nat alat­ti gyó­gyu­lás­ról, ehhez ha­son­ló­kat vá­runk:


Kö­szön­jük a vissza­jel­zé­se­ket!

Tesz­teld le a pró­fé­tá­kat és nyu­godt lesz az éle­ted.

A hamis pró­fé­ták fel­is­me­ré­se – UP­DATE

Teg­nap írtam egy ak­tu­á­lis cik­ket az anya­gi­as hamis pró­fé­ták fel­is­me­ré­sé­ről, amely­re máris ér­ke­zett több ol­va­sói vissza­jel­zés. A cikk fris­sült az egyik ész­re­vé­tel köz­zé­té­te­lé­vel.

Az UP­DATE szö­ve­ge innen ol­vas­ha­tó



Ke­rüld a hamis pró­fé­tá­kat és nyu­godt lesz az éle­ted.

A hamis pró­fé­ták fel­is­me­ré­se

Isten ma is gyó­gyít. Jézus Szent­lel­ke ma is ugyan­úgy te­vé­keny­ke­dik mint két­ezer éve. Célja is ugyan­az, Jé­zust meg­mu­tat­ni az em­be­rek­nek.

Jézus öröm­hí­re az IN­GYE­NES MEG­VÁL­TÁS­RÓL szól, hogy ő min­dent ki­fi­ze­tett, hogy meg­ment­sen a bű­ne­ink­től. Ehhez sem­mit sem tu­dunk hoz­zá­ten­ni, mert a bűn olyan sú­lyos és a meg­vál­tás olyan drága, hogy em­be­ri­leg meg­fi­zet­he­tet­len.

Vers: Meg­ta­lá­lom

Min­den­hol kor­po­rá­ció
El­tű­nik hit marad a ráció
Brand­ing style és po­li­cy
Sok min­den­ki át­ve­szi

Pedig Jézus Ő a Mes­ter
Le­fe­lé tört és lett ember
Szol­gai for­mát fel­ölt­ve
Ha­lan­dók­kal együtt élve

Kokó

Van­nak dol­gok, amik könnyen füg­gő­vé te­szik az em­bert. Eze­ket pót­sze­rek­nek, vagy dro­gok­nak ne­vez­zük. Ezek jel­lem­zői a me­ne­kü­lé­si út­vo­nal, de sok­szor a téves irány­ba. Dro­go­zott ál­la­pot­ban az ember „belül” szár­nyal, de oda­kint in­kább csak rom­lik az ál­la­po­ta.

A terem bú­rá­ját!!!

Míg egy egész or­szág tud spon­tán örül­ni és kint lenni az ut­cá­kon órá­kon ke­resz­tül, „di­cső­í­te­ni” egy fo­ci­csa­pa­tot és ün­ne­pel­ni, addig ke­resz­tényék ké­pe­sek va­sár­na­pon­ként el­búj­ni egy te­rem­be és ott maguk közt val­lá­so­san éne­kel­ni egy „di­cső­í­tő csa­pat” ve­zény­le­té­vel.

A Fel­tá­madt Ki­rály di­cső­í­té­se sok­kal in­kább kéne ha­son­lít­son ahhoz, ami teg­nap az ut­cá­kon tör­tént!

Ha a vil­la­mos­meg­ál­ló te­te­jén, a te­re­ken és a moz­gó­lép­csőn tud­juk skan­dál­ni, Kiii-rály Gabi, mennyi­vel in­kább le­het­ne gyü­le­ke­zet­ként a te­re­ken skan­dál­ni Jé-zus győ­zött és ha­son­ló­kat?

Meg va­gyok győ­ződ­ve, hogy az ördög leg­ra­va­szabb fo­gá­sa volt az evan­gé­li­um ter­je­dé­sé­nek le­las­sí­tá­sá­hoz, hogy a gyü­le­ke­ze­tet be­vit­te az ut­cák­ról és a te­rek­ről a négy fal közé. MEN­JE­TEK és te­gye­tek ta­nít­vánnyá min­den né­pe­ket.

A terem bú­rá­ját! Tá­vo­lít­suk el a gyü­le­ke­zet­ről a terem bú­rá­ját!

Néha a vi­lá­gi dol­gok­ból is ta­nul­va bát­rabb lesz az éle­ted.

Fol­toz­ga­tás he­lyett ÉLET

Gyü­le­ke­zet­ről gyü­le­ke­zet­re. Ta­ní­tás­ról ta­ní­tás­ra. Di­cső­í­tés­ről di­cső­í­tés­re. Kon­fe­ren­ci­á­ról kon­fe­ren­ci­á­ra. Tá­bor­ról tá­bor­ra. Túl­élés, le­szí­vó­dás, fel­töl­tő­dés. Va­ló­ban ilyen éle­tet szánt ne­künk Jézus? Nos, a Bib­li­át ol­vas­va nem gon­do­lom…

A cuk­rász­mes­ter és a gya­kor­no­kok

Egy mes­ter­cuk­rász, ami­kor ta­nít­ja a gya­kor­nok cuk­rászt, az es­kü­vői tor­tát nem köny­vek­ből pul­pi­tus mögül fogja neki meg­mu­tat­ni, hanem a saját ke­zé­vel, be­von­va őt a mun­ká­ba és gya­ko­rol­tat­ja vele. Ad hozzá ugyan el­mé­le­tet is, de a hang­súly a gya­kor­lá­son van.

A bib­li­ai módon

Mos­ta­ná­ban újra elő­ke­rült a „tized” té­má­ja né­hány ba­rá­tom kö­ré­ben, sőt, töb­ben is mond­ták, hogy ami­óta fi­ze­tik a ti­ze­det, ál­dot­tab­bak. És iga­zuk is lehet, ál­dot­tak ők, még­pe­dig azért, mert Va­la­ki már min­dent ki­fi­ze­tett, és mi Jézus ve­té­sét arat­juk. Ha úgy tet­szik, az anya­gi ál­dást / vé­del­met sem azért arat­juk, mert (és itt jön a trükk) ki­ér­de­mel­jük a ti­zed­del, hanem azért, mert Jézus már ezt is ki­ér­de­mel­te ne­künk a ke­resz­ten. A ke­gye­lem­nek több­fé­le szint­je van, né­hány te­rü­le­ten az éle­tün­kön már al­kal­maz­zuk, más­hol úgy lát­szik, még a tör­vény alatt va­gyunk.

Az utol­só re­for­má­ció – Az Ap­Csel a nap­ja­ink­ban!

Talán velem együtt sok­atok­ban fel­me­rült már a kér­dés, hogy Isten minek írta meg az Apos­to­lok Cse­le­ke­de­te­it és az evan­gé­li­u­mok­ban a ta­nít­vá­nyok ka­land­ja­it, ha egy­szer ma­nap­ság ezek­kel a dol­gok­kal nem ta­lál­ko­zunk. Talán so­kunk­ban fel­me­rült a kér­dés, hogy hol van az a fajta ke­resz­tény­ség, ami­ről a Bib­lia be­szél?

Isten jó­té­kony­sá­ga min­den ka­to­li­kus iránt

Nem­rég be­szél­get­tem va­la­ki­vel, és a be­szél­ge­tés során elő­jött az Ir­gal­mas Sa­ma­ri­tá­nus té­má­ja. Erről ko­ráb­ban írtam már egy cik­ket, és most to­vább gör­dült a gon­do­lat. Jelen írá­som arról szól, hogy ho­gyan mond­juk el úgy a Meg­vál­tás Evan­gé­li­u­mát fel­eme­lő­en ka­to­li­kus ba­rá­ta­ink­nak, ami­vel tud­nak (tud­tok ti is) azo­no­sul­ni.

Sok az arat­ni­va­ló, kevés a mun­kás

Az arat­ni­va­ló sok, de a mun­kás kevés, kér­jé­tek tehát az ara­tás Urát, hogy küld­jön mun­ká­so­kat az ara­tá­sá­ba. Men­je­tek...

Lu­kács 10:2

Jézus ezen mon­da­ta engem min­dig meg­érint. Min­dig is vá­gyam volt, hogy a ma­gya­rok közt is lás­sak olya­no­kat, akik fel­áll­nak és tel­jes éle­tü­ket az Úr mun­ká­já­ra szen­te­lik és meg­ho­no­so­dik itt­hon is a misszi­o­ná­ri­us kul­tú­ra: ki­kül­dő gyü­le­ke­ze­tek­kel és tá­mo­ga­tók­kal. Ezen cik­kem egy ál­ta­lá­nos misszi­ó­ra bá­to­rí­tás, és szí­vem vágya az, hogy ezt min­den gyü­le­ke­zet­ben ol­vas­sák fel!

Sült­ga­lamb

Az élet tele van jó dol­gok­kal, ami­ket sok­szor nem is ve­szünk észre. Olya­nok­kal, amik ma­gá­tól jók, sem­mit nem te­szel érte, mégis ott van. A ke­gye­lem olyan, mint egy „erő­sza­kos” sült­ga­lamb. Akkor is be­le­re­pül a szád­ba, ami­kor épp nem szá­mí­tasz rá. Csak egy dol­god van. Ész­re­ven­ni a ga­lamb­tá­ma­dást. :)

Nyisd ki a szá­dat, és én meg­töl­töm azt!

Zsol­tár 81:11

A régi és az új szö­vet­ség közti kü­lönb­sé­gek – össze­fog­la­ló táb­lá­zat

Egy ked­ves Test­vé­rem küld­te az aláb­bi táb­lá­za­to­kat.* Első gon­do­la­tom az volt, hogy nyil­vá­nos­ság­ra kell tenni, mert ab­szo­lút il­lesz­ke­dik a „Nyu­godt lesz az éle­ted…” blog tar­tal­má­hoz. Le­gyen sok­atok szá­má­ra épü­lé­sül és meg­erő­sí­té­sül. Ér ter­jesz­te­ni.

„Nem a gyor­sak győz­nek…”

„Mi­lyen ritka nagy kincs a Te spon­tán aján­dé­ko­kat osztó sze­re­te­ted ebben a far­kas­tör­vé­nyek­kel teli vi­lág­ban! A haj­da­nán el­bu­kott Ádám fi­a­i­ként újra a te szár­nya­id ár­nyé­ká­ba me­ne­kü­lünk. Ott aztán dús­la­ko­dunk mennyei je­len­lé­ted bő­sé­ges ja­va­i­ban és meg­itatsz min­ket gyö­nyö­rű­sé­ge­id fo­lyó­vi­zé­ből.” – Akár így is fo­gal­maz­hat­nánk a 36. zsol­tár egy ré­szét.

Mese a ti­zed­ről - 7. A jó­ked­vű ada­ko­zó

„Mese a ti­zed­ről” so­ro­za­tom­ban eddig a tized té­má­ját fej­te­get­tem, ám most el­ér­kez­tünk arra a pont­ra, ami­kor szól­ni sze­ret­nék arról, hogy az ada­ko­zás Isten szí­vé­nek egyik leg­na­gyobb szép­sé­ge. A ke­gye­lem gyö­nyö­rű, és ha tel­jes szí­vünk­kel meg­ért­jük, és el­ázunk benne, akkor rá­jö­vünk, mi is az ada­ko­zás lé­nye­ge – és hogy mi nem az.